Veliko Trojstvo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veliko Trojstvo
Veliko Trojstvo központja a plébániatemplommal.
Veliko Trojstvo központja a plébániatemplommal.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVeliko Trojstvo
Jogállás község
Polgármester Ivan Kovačić
Irányítószám 43226
Körzethívószám (+385) 43
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség1197 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veliko Trojstvo (Horvátország)
Veliko Trojstvo
Veliko Trojstvo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 56′ 00″, k. h. 16° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 00″, k. h. 16° 56′ 00″
Veliko Trojstvo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veliko Trojstvo témájú médiaállományokat.

Veliko Trojstvo falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Bellovacka-patak partján, termékeny erdőktől, mezőktől, szőlőhegyektől és gyümölcsösöktől körülvéve a megyeszékhely vonzáskörzetében fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Ćurlovac, Dominkovica, Grginac, Kegljevac, Maglenča, Martinac, Paulovac, Malo Trojstvo, Višnjevac, Vrbica és Veliko Trojstvo települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt. A tatárjárás pusztítása után a közelében földvárat emeltek, melyről a grginaci vasútállomástól 400 méterre, a Bellovacka-patak és a Lug nevű erdő között zajlott régészeti feltárások során nyertek bizonyságot. Egykori erősség maradványai találhatók a Dominkovica-Vrbica úttól nyugatra, a Voščenik nevű magaslaton is. Régészeti lelőhelyek és főként kerámia leletek találhatók találhatók a község területén több helyen, így Milan Grbačić grginaci udvarházánál, Grginacon Antun Remenarić, valamint M. és J. Grbačić földbirtokán, Martinacon a Krčevina dűlőben, Veliko Trojstvo településen a Blkažeković-földön, valamint a Stari brijeg nevű magaslaton, a Borov brijegtől nyugatra, továbbá a Bjelovacka és Dobrovita patakok közén is. Szokatlan formájú halmok találhatók a község területén több helyen, melyeket a nép a tatárjárás során elpusztult tatár vezérek sírjainak tart.

A település első írásos említése 1272-ben történt. 1316-ban már Szentháromság apátságát és kolostorát is említik. Róla kapta a nevét a település is. Plébániáját 1334-ben a zágrábi püspökség plébániái között említik „item ecclesia sancte trinitatis” alakban.[2] A térséget 16. század végén szállta meg a török.

A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Rövidesen újraalapították katolikus plébániáját is, melyet 1704-ben „Belloblaczka Vulgo Troisztvo” névvel említenek először. Ebből alakult ki a település mai Veliko Trojstvo neve is. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Vel. Troisztvo” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Veliko Trojsztvo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Trojsztvo (Vel.)” néven 77 házzal, 467 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. Fejlődésében nagy szerepet játszott a Belovár-Kloštar vasútvonal 1900-ban történt megépülése. Az ipari fejlődés erdeményeként megkezdte termelését a paulovaci tégla és cserépgyár, valamint a mišulinovaci szénbánya is. A településnek 1857-ben 477, 1910-ben már 900 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a községnek 2.741, Veliko Trojstvo településnek 1.197 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
477 565 594 703 970 900 897 1.000 1.132 1.398 1.654 1.576 1.413 1.295 1.291 1.197

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1779-ben épült barokk stílusban. 1883-ban, 1963-ban és 1995-ben megújították. Egyhajós, négyszög alaprajzú, nagyméretű épület félköríves szentéllyel. A sekrestye a szentély déli oldalához csatlakozik, a harangtorony a nyugati homlokzat felett áll. Falait a négy evangélista, szentek és bibliai alakok képei díszítik. Legszebb része a nyugati főhomlokzat. Orgonája 11 regiszteres, egy manuálos, a 19. század elején építették Josip Otonić marburgi műhelyében. A mester legnagyobb máig fennmaradt alkotása Horvátország területén, ezért jelentős művészi értékkel bír.
  • A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a temetőben áll. 1858-ban építették, 1883 és 1959-ben megújították. 1996-ban teljesen felújították és műemlékké nyilvánították.
  • A Szent Illés kápolnát 1930-ban építették. 1990-ben rossz állapota miatt lebontották és újat építettek a helyére.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt kis utikápolnája 1846-ban épült. Rossz állapota miatt 1927-ben újat építettek helyette, melyet 1995-ben felújítottak.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapját a mezőgazdaság képezi. Ezen belül is jelentős a szőlészet és borászat. A két legjelentősebb borászat a Čačila és Vinia. Rajtuk kívül több családi gazdaság működik a község területén, melyek növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Kultúra[szerkesztés]

  • A település kulturális és művészeti egyesületét a KUD Veliko Trojstvot 1924-ben alapították. Célja a Bilo-hegység térsége hagyományainak, népszokásainak, népművészetének, népviseletének ápolása, megőrzése és bemutatása.
  • A községi tamburazenekar 2011-ben alakult. Több zenei fesztiválon szerepeltek és Magyarországon is felléptek már.

Oktatás[szerkesztés]

A településen már a 18. században volt oktatás, az első iskolaépület 1826-ban nyílt meg fiúgyermekek számára. A mai iskolaépület 1939-ben épült, mai formáját az 1980-as bővítés után nyerte el. Négyosztályos kihelyezett tagozatai működnek Ćurlovac, Malo Trojstvo és Šandrovac falvakban.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Bilogorac Veliko Trojstvo labdarúgóklubot 1921-ben alapították.
  • A ŽRK Veliko Trojstvo női kézilabdaklub 1995-ben alakult.
  • Az ŠK Bilogorac sakk-klub 1962-ben kezdte meg működését.
  • A GK Troja lovasklub 1910-ben alakult.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A DVD Veliko Trojstvo önkéntes tűzoltóegyletet 1922-ben alapították. 1993-ban egyesítették a község hét önkéntes tűzoltóegyletét megalapítva a községi tűzoltó egyletet.
  • A „Bilogora-Papuk 1991” hazafias lovasegyesületet 2005-ben alapították a honvédő háború harcainak emlékére.
  • Az UDIVDR-a Veliko Trojstvo egyesület a honvédő háború veteránjainak bajtársi egyesülete 1998-ban alakult.
  • A „Trojstvo” szőlész, borász és gyümölcstermesztő egyesület 2001-ben alakult, ma mintegy 200 aktív tagja van.
  • A helyi vadásztársaságot 1946-ban alapították.
  • A Matica nyugdíjas egyesület ma több mint 300 tagot számlál.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]