Barica (Szircs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Barica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségSzircs
Jogállás falu
Irányítószám 43541
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 52 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság307 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barica (Horvátország)
Barica
Barica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 17° 16′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 17° 16′ 20″

Barica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Daruvártól légvonalban 9, közúton 14 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 1, közúton 4 km-re délkeletre, a Želinjak-patak völgye fölé emelkedő Barica nevű, 329 méteres magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a két világháború között keletkezett tergermelléki és podgorjai horvátok, valamint Vicenza és Padova környékéről érkezett olaszok betelepülésével. Nevét arról a hegyről kapta, amelyen fekszik, a hegy neve pedig a borbálafű (Barbarea vulgaris) horvát nevéből (barica) származik. A II. világháború idején az olaszajkú lakosság eltávozott. A háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Lakosságát 1948-ban számlálták meg először önállóan, akkor 223-an lakták. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen volt. A Szircs környéki harcokban többször támadták a szerb erők, a leghevesebb támadást 1991. november 17-én kellett a védőknek visszaverni. 2011-ben 52 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 223 223 213 156 88 68 61 52

Nevezetességei[szerkesztés]

Barica közelében a Želnjak-patak völgye és a Svetinja-forrás felett az erdőben találhatók Szolnock (Želnjak) várának maradványai. A vár története szorosan kötődik a közeli Szircs várának történetéhez. A várat nyilvánvalóan egykori birtokosa a Kasztellánfy család építtette azért, hogy a hegyek felőli támadástól védje Szircset. 1499-ben említik először és birtokosai egészen a török hódításig (1542.) a Kasztellánfyak voltak. Mára csak néhány falrészlet maradt belőle, melyek alapján egykori alaprajza ma már nem rekonstruálható. A várat a neves horvát történész Gjuro Szabo a 20. század első felében még épebb állapotban látta. Az általa készített alaprajzról látható, hogy négyszögletes alakja volt és úgy építették, hogy védhette a közeli hegyeken átvezető utat. Eszerint a várnak a délkeleti sarkon egy kerek, a délnyugatin pedig egy négyzetes tornya volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]