Begovača

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Begovača
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBerek
Jogállás falu
Irányítószám 43233
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 36 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Begovača (Horvátország)
Begovača
Begovača
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 16° 51′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 16° 51′ 45″

Begovača falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 25, közúton 31 km-re délre, községközpontjától 10 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Šimljanica, Oštri Zid és Kostanjevac között fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A térséget 1544-ben megszállta a török. A lakosság az ország biztonságosabb területeire menekült. A mintegy száz évnyi török uralom után az elhagyatott területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első telepesek 1650 körül az ország délnyugati részéről érkeztek. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Begovacha” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Begovacha” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Begovacha” néven 90 házzal, 184 katolikus és 274 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 139, 1910-ben 234 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 38%-a jugoszlávnak vallotta magát, 25%-a szerb, 20%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 36 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
139 160 144 161 217 234 324 266 241 279 210 155 97 55 34 36

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]