Prnjarovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prnjarovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállás falu
Irányítószám 43240
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség149 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prnjarovac (Horvátország)
Prnjarovac
Prnjarovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 16° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 16° 32′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Prnjarovac témájú médiaállományokat.

Prnjarovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 26, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra, Gornji Dragičevci és Gornji Lipovčani között fekszik. Határának legnagyobb részét termőföldek, nyugaton pedig erdők borítják. Házai szinte kivétel nélkül az észak-déli irányú főutca mentén sorakoznak.

Története[szerkesztés]

A település az itt talált leletek alapján már a középkorban is létezett, de a 16. században elpusztította a török. Ennek az ősi településnek a neve mára feledésbe merült. A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be újra. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Perniarovec” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pernyavorecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Pernavorecz” néven 35 házzal, 171 katolikus és 13 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 151, 1910-ben 326 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 149 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
151 187 205 261 286 326 358 373 383 337 311 242 198 153 122 149

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu temetőkápolnája a faluból északra kivezető út mellett áll. Egyhajós épület félköríves apszissal. Harangtornya a homlokzat felett emelkedik egyedi, négy fiatornyos toronysisak fedi. A kápolna az első katonai felmérés térképe alapján már a 18. században is megvolt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]