Končanica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Končanica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségKončanica
Jogállás község
Irányítószám 43505
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség2360 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Končanica (Horvátország)
Končanica
Končanica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 38′ 15″, k. h. 17° 09′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 15″, k. h. 17° 09′ 50″
Končanica weboldala

Končanica (csehül: Končenice) falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 38, közúton 44 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 7, közúton 9 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az Ilova bal oldali mellékvize, a Končanica-patak partján fekszik. Északról a Bilo-hegység, keletről a Papuk-hegység, nyugatról a Monoszló-hegység határolja. Itt halad át a Belovárt Daruvárral összekötő főút. A tengerszint feletti magasság 140 és 170 méter között váltakozik. Éghajlata kontinentális, mérsékelt mennyiségű csapadékkal. Končanicán gyakoriak az árvizek, melyeket az Ilova és mellékvizei a Đurđička, Crnaja és Končanica-patakok okoznak.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Boriszállás, Brestovačka Brda, Daruvarski Brestovac, Diósszentpál, Imsovac Končanica, Otkopi, Stražanac és Šuplja Lipa települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A község területén már a középkorban említenek két erődítményt Brestovac és „Konthowcza” várait. Brestovac plébániáját 1334-ben említik „Item beate virgnis in possessione filiorum Ysau” néven. A plébánia központja ott állt, ahol ma a brestovaci pravoszláv parókia van.[1] Az Ilova és a Toplica folyók között Brestovac határában a Điurđička nevű erdőben találhatók a térség legjelentősebb középkori településének Toplicának a maradványai. Itt 1702-ben még láthatók voltak az 1334-ben, majd később többször is említett középkori Szent György plébániatemplom romjai is. A várak és a templomok a 16. század közepén a török háborúkban pusztultak el. A térség 1542 és 1687 között török uralom alatt állt és lényegében lakatlan volt.

A török kiűzése után rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő horvát családok a Szávamente, Lika és Gorski kotar területéről, míg a szerbek Boszniából érkeztek. Újjászervezték a közigazgatást is. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Koncsano Polie” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Konchanicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Konchanicza” néven 50 házzal, 35 katolikus és 274 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 817, 1910-ben 1.198 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében főként cseh lakosság telepedett le itt, de élt itt néhány magyar család is. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a cseh, 4%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 78%-a cseh, 15%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 874, a községnek összesen 2.360 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
707 1.041 995 1.246 1.313 1.524 1.650 1.633 1.470 1.530 1.460 1.347 1.264 1.153 986 874

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település határában a belterülettől délre, a Zidinének nevezett területen állt Konthowcza középkori vára. Ezen a részben beerdősült területen ma is láthatók az egykori vár sáncai. A várat az Ilovai család építette valószínűleg a közelgő török veszély hatására a 15. században. Főként a 16. század első felében említik az írott források.
  • A falu központjától 150 méterre délkeletre található a Zidina nevű hely, egy nagyméretű plató, melyet köröskörül bevágott lejtők öveznek. A helyi hagyomány szerint egykor ezen a helyen is vár állt.
  • Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1909-ben épült. Az itteni hívek akkor még Daruvárhoz tartoztak. 1977-ben Končnicát leválasztották Daruvárról és önálló plébánia lett. A templomot utoljára 2005-ben újították meg.

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság. Az Ilova mellett halastavak találhatók, melyekben már több mint száz éve nevelnek halakat. A község erdőkben és vizekben gazdag területe nagy lehetőségeket biztosít a vadász és horgászturizmus fejlesztéséhez. Az utóbbi időszakban lényegesen fejlődött az infrastruktúra is. A község településeinek 75%-ában kiépült a gázvezeték hálózat. Bevezették a vizet Dioš, Končanica, Šuplja Lipa, Otkopi és Daruvarski Brestovac településekre. Korszerűsítették a helyi utakat Daruvarski Brestovac-Stražanac-Imsovac, Šuplja Lipa-Borova Kosa-Maslenjača és Daruvarski Brestovac-Ljudevit Selo-Daruvár vonatkozásában. Kormánytámogatással hidak sorát építették meg az Ilován és a Toplicán, valamint azok mellékvizein. A teljes község területén kiépítették a közvilágítást.

Kultúra[szerkesztés]

A Beseda Končanica cseh kulturális egyesületet 1932-ben alapították.

Oktatás[szerkesztés]

Končanica első népiskoláját 1860-ban építették a mai iskola helyén, mely 1963-ban épült. 2003-ban felújították és bővítették. 1931-ben cseh nyelvi tagozata létesült, majd 1944-ben megnyílt a cseh elemi iskola. A cseh anyanyelvű elemi iskola Josef Ružička nevét viseli. Az ország két cseh oktatási nyelvű iskolájának egyike (a másik Daruváron van). Kihelyezett tagozatai működnek Brestovac Daruvarski, Dioš és Stražanac településeken.

Sport[szerkesztés]

  • NK Ribar Končanica labdarúgóklub
  • SK Končanica lövészklub

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]