Blatnica (Štefanje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Blatnica
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Község Štefanje
Jogállás falu
Irányítószám 43246
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 130 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Blatnica (Horvátország)
Blatnica
Blatnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 49′ 50″, k. h. 16° 44′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 50″, k. h. 16° 44′ 20″

Blatnica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Štefanjéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 11, közúton 16 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre a Belovárt Csázmával összekötő 43-as számú főúttól északra, a Blaticai halastavak déli oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor részben katolikus horvát, részben ortodox szerb lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Blatnicza” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Blatnicza” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Blatnicza” néven 44 házzal, 162 katolikus és 60 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 266, 1910-ben 352 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. A század közepén határában, a Česma folyó mocsaras területén alakították ki a Blatnicai tórendszert. A falu 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát, 11%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 130 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
266 279 266 341 339 352 370 306 321 313 284 236 196 151 148 130

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu északi határát a Blatnicai horgásztavak borítják. A 20. század közepéig ezen a helyen a Česma-folyó mellékének mocsaras területe volt, amit szabályoztak és környékét kiszárították kialakítva a mai tavakat. Ma a terület a közeli Sišćani tórendszerrel együtt a Natura 2000 európai ökológiai hálózat része, több mint száz madárfaj élőhelye.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]