Ćurlovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ćurlovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVeliko Trojstvo
Jogállás falu
Irányítószám 43000
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség261 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ćurlovac (Horvátország)
Ćurlovac
Ćurlovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 58′ 10″, k. h. 16° 54′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 10″, k. h. 16° 54′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ćurlovac témájú médiaállományokat.

Ćurlovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 9, közúton 12 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Dobrovita- és Raslov-patakok völgye feletti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Churillovecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Churilovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Churilovecz” néven 31 házzal, 132 katolikus és 36 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 211, 1910-ben 362 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 83%-a horvát, 15%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 261 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
211 245 266 319 342 362 344 398 415 404 416 355 327 276 274 261

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1998-ban építették. Egyhajós épület nyugatra néző szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a keleti homlokzat előtt áll, piramis alakú toronysisak fedi.
  • Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1937 és 1939 között épült.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a veliko trojstvoi elemi iskola négyosztályos kihelyezett tagozata működik.

Egyesületek[szerkesztés]

A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1934-ben alapították. 1993-ban csatlakozott a községi tűzoltóegylethez.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]