Velika Bršljanica
| Velika Bršljanica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Gerzence |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43282 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 04″, k. h. 16° 51′ 01″45.584300°N 16.850400°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 04″, k. h. 16° 51′ 01″45.584300°N 16.850400°E | |
 | |
Velika Bršljanica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 35, közúton 53 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re nyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 45-ös számú főútól északra, Mala Bršljanica és Kapelica között, a Bršljanica-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Berzlijanicza” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bersslyanicza” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Berslyanicza” néven 190 házzal, 4 katolikus és 998 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 515, 1910-ben 731 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 45%-a szerb, 20%-a magyar, 18%-a német, 5%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 228 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 515 | 433 | 444 | 464 | 607 | 731 | 637 | 647 | 523 | 512 | 448 | 361 | 297 | 278 | 250 | 228 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma[6] tipikusan a tizenkilencedik század (1845) szakrális építészetéhez tartozik, a bršljanaci kolostor fennmaradt, kivételes értékű berendezésével. Egyhajós épület, a hajónál valamivel keskenyebb félköríves szentéllyel és a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal. A templomhajó csehsüvegboltozatos, míg tőle a szentélyt ikonosztáz választja el, és félkupola borítja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 53. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1914.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
