Ladislav (Hercegovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladislav
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségHercegovac
Jogállásfalu
Irányítószám43284
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség289 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 41′ 52″, k. h. 17° 00′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 52″, k. h. 17° 00′ 41″
SablonWikidataSegítség

Ladislav falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Hercegovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 26, közúton 33 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 20, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re északra Monoszló keleti részén, a Ladislavica és Trnava-patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A település „Dyanfelde” néven már a középkorban is létezett. 1329-ben két malomhelyet említenek itt. A katolikus egyház sematizmusa szerint plébániáját már 1334-ben említik.[2] Plébániatemploma Szent László király tiszteletére volt szentelve. Plébániáját 1495-ben „Zenthlaczlo Dyanfeldi”, 1501-ben pedig „Ecclesia sancti Ladislai de Drauffeld” alakban említik.[3] A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság részben elmenekült, részben rabságba került. A várakat és templomokat lerombolták. Ez követően ez a vidék mintegy száz évig lényegében lakatlan volt.

A török kiűzése után az elhagyatott területen rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Ladislav” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ladislaus (S.)” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ladislaus (Sanct)” néven 123 házzal, 629 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része volt. 1857-ben 657, 1910-ben 873 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 66%-a horvát, 15%-a magyar, 12%-a német, 6%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 5%-a magyar nemzetiségű volt. A közigazgatás átszervezése után 1993. április 28-án Hercegovac község része lett. 2011-ben a településnek 367 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
657 635 576 868 881 873 863 877 872 841 782 699 602 502 468 367

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a főutca és a Draֻžica felé vezető út kereszteződésében áll. Nyugat-keleti tájolású épület négyszögletes szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a nyugati homlokzat felett áll, piramis alakú toronysisak fedi. A templomot a középkori Szent László templom alapjain 1805-ben építették.
  • Vikić és Gorenc a zágrábi régészeti múzeum munkatársai 1969-es feljegyzése szerint az írásos források Velika Trnava területén említenek egy négyszöglezes alaprajzú várhelyet, melynek közepét képező magaslatot cserjék nőtték be és amelyről ez a hely a Šumica (erdőcske) nevet kapta. A várhelyet kettős sánc és árok övezte, melyek közül a külső részben már feltöltődött. A leírásnak megfelelő várhely azonban nem Velika Trnava területén, hanem attól mintegy 700 méterre északra, Ladislav határában található. A várhelyet az első katonai felmérés térképe is ábrázolja a Ladislav – Velika Trnava úttól keletre. Központi része egy 40-szer 40 méteres magaslat, melynek lekerekített sarkain tornyok állhattak. Ezeknek a nyomai a délnyugati és a délkeleti oldalon maradtak meg leginkább. Az ezt övező árok szélessége 10 méter lehetett, ma látható mékysége 2-3 méter. A külső körítőfalak, melyek nyomait Vikić és Gorenc még látták ma már nem ismerhetők fel. A várat néhány fennmaradt kerámiatöredék keltezi a késő középkorra, a 15. század végére, illetve a 16. század elejére. Valószínűleg török elleni védelem céljából építették és a 16. század közepén a török háborúkban pusztult el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]