Ladislav (Hercegovac)
| Ladislav | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Hercegovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43284 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 289 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 52″, k. h. 17° 00′ 41″45.697700°N 17.011400°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 52″, k. h. 17° 00′ 41″45.697700°N 17.011400°E | |
 | |
Ladislav falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Hercegovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 26, közúton 33 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 20, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re északra Monoszló keleti részén, a Ladislavica és Trnava-patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település „Dyanfelde” néven már a középkorban is létezett. 1329-ben két malomhelyet említenek itt. A katolikus egyház sematizmusa szerint plébániáját már 1334-ben említik.[2] Plébániatemploma Szent László király tiszteletére volt szentelve. Plébániáját 1495-ben „Zenthlaczlo Dyanfeldi”, 1501-ben pedig „Ecclesia sancti Ladislai de Drauffeld” alakban említik.[3] A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság részben elmenekült, részben rabságba került. A várakat és templomokat lerombolták. Ez követően ez a vidék mintegy száz évig lényegében lakatlan volt.
A török kiűzése után az elhagyatott területen rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Ladislav” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ladislaus (S.)” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ladislaus (Sanct)” néven 123 házzal, 629 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része volt. 1857-ben 657, 1910-ben 873 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 66%-a horvát, 15%-a magyar, 12%-a német, 6%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 5%-a magyar nemzetiségű volt. A közigazgatás átszervezése után 1993. április 28-án Hercegovac község része lett. 2011-ben a településnek 367 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 657 | 635 | 576 | 868 | 881 | 873 | 863 | 877 | 872 | 841 | 782 | 699 | 602 | 502 | 468 | 367 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a főutca és a Draֻžica felé vezető út kereszteződésében áll. Nyugat-keleti tájolású épület négyszögletes szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a nyugati homlokzat felett áll, piramis alakú toronysisak fedi. A templomot a középkori Szent László templom alapjain 1805-ben építették.
- Vikić és Gorenc a zágrábi régészeti múzeum munkatársai 1969-es feljegyzése szerint az írásos források Velika Trnava területén említenek egy négyszöglezes alaprajzú várhelyet, melynek közepét képező magaslatot cserjék nőtték be és amelyről ez a hely a Šumica (erdőcske) nevet kapta. A várhelyet kettős sánc és árok övezte, melyek közül a külső részben már feltöltődött. A leírásnak megfelelő várhely azonban nem Velika Trnava területén, hanem attól mintegy 700 méterre északra, Ladislav határában található. A várhelyet az első katonai felmérés térképe is ábrázolja a Ladislav – Velika Trnava úttól keletre. Központi része egy 40-szer 40 méteres magaslat, melynek lekerekített sarkain tornyok állhattak. Ezeknek a nyomai a délnyugati és a délkeleti oldalon maradtak meg leginkább. Az ezt övező árok szélessége 10 méter lehetett, ma látható mékysége 2-3 méter. A külső körítőfalak, melyek nyomait Vikić és Gorenc még látták ma már nem ismerhetők fel. A várat néhány fennmaradt kerámiatöredék keltezi a késő középkorra, a 15. század végére, illetve a 16. század elejére. Valószínűleg török elleni védelem céljából építették és a 16. század közepén a török háborúkban pusztult el.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ A jugoszláv katolikus egyház sematizmusa 1939. 51. old. (szerbhorvátul)
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 366. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 150. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 29.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
