Obrovnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Obrovnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBelovár
Jogállás falu
Irányítószám 43000
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség185 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Obrovnica (Horvátország)
Obrovnica
Obrovnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 49′ 45″, k. h. 16° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 45″, k. h. 16° 52′ 30″

Obrovnica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, Galovac és Nevinac között, a Ciglena-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Verbova néven már a középkorban is létezett. 1501-ben Pál nevű plébánosát említik „Paulus plebanus in Verbowa” alakban.[2] A térséget 16. század közepén szállta meg a török. A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Obrovnicza” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Obrovnicza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Obrovnicza” néven 19 házzal, 39 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 229, 1910-ben 309 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 54%-a szerb, 31%-a horvát, 14%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 62%-a horvát, 31%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 185 lakosa volt. A településnek ma nincs temploma, a katolikus hívek a nevinaci plébániához tartoznak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
229 251 232 282 296 309 314 323 312 317 312 282 246 208 198 185

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]