Zrinska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zrinska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNagygordonya
Jogállás falu
Irányítószám 43270
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 130 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zrinska (Horvátország)
Zrinska
Zrinska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 47′ 20″, k. h. 17° 08′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 20″, k. h. 17° 08′ 45″

Zrinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

Zrinska területe már ősidők óta lakott. Ezt igazolják a határában több felé előkerült ókori és a falutól nyugatra talált középkori leletek. Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Zrinska” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zrinszka” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zrinszka” néven 36 házzal, 16 katolikus és 187 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 476, 1910-ben 1.101 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a szerb, 25%-a magyar, 27%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 42%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 130 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
476 563 524 903 1.135 1.101 1.211 1.254 861 1.025 887 643 422 313 153 130

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Ámosz próféta tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a település feletti szőlőhegyen áll. A kápolnát Ana Dobrović, Anastas Dobrović nagygordonyai kereskedő felesége építette 1880-ban és Szent Annának, Jézus nagyanyjának az ikonját helyezte el benne. A kápolnát is Szent Anna tiszteletére szentelték fel eredetileg. Amikor Ana Dobronić meghalt fia Anastas fogadalomból saját patrónusának Szent Ámosznak a tiszteletére szenteltette fel. A kápolna évtizedekig nagyon rossz állapotban állt, míg végül 1990-ben teljesen felújították és újraszentelték.
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolna a település közepén áll. A 8 méter hosszú és 4 méter széles épületet 1910-ben építették, 1960-ban megújították. Tornya, mely a homlokzat felett áll teljesen fából készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]