Zrinska
| Zrinska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nagygordonya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43270 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 99 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 186 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 10″, k. h. 17° 08′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 10″, k. h. 17° 08′ 42″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zrinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovár központjától légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin fekszik.
Története[szerkesztés]
Zrinska területe már ősidők óta lakott. Ezt igazolják a határában több felé előkerült ókori és a falutól nyugatra talált középkori leletek. Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Zrinska” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zrinszka” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zrinszka” néven 36 házzal, 16 katolikus és 187 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 476, 1910-ben 1.101 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a szerb, 25%-a magyar, 27%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 42%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 130 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 476 | 563 | 524 | 903 | 1.135 | 1.101 | 1.211 | 1.254 | 861 | 1.025 | 887 | 643 | 422 | 313 | 153 | 130 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Ámosz próféta tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a település feletti szőlőhegyen áll. A kápolnát Ana Dobrović, Anastas Dobrović nagygordonyai kereskedő felesége építette 1880-ban és Szent Annának, Jézus nagyanyjának az ikonját helyezte el benne. A kápolnát is Szent Anna tiszteletére szentelték fel eredetileg. Amikor Ana Dobronić meghalt fia Anastas fogadalomból saját patrónusának Szent Ámosznak a tiszteletére szenteltette fel. A kápolna évtizedekig nagyon rossz állapotban állt, míg végül 1990-ben teljesen felújították és újraszentelték.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolna a település közepén áll. A 8 méter hosszú és 4 méter széles épületet 1910-ben építették, 1960-ban megújították. Tornya, mely a homlokzat felett áll teljesen fából készült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ...762. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 191. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja[halott link] (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
