Treglava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Treglava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségGrobosinc
Jogállás falu
Irányítószám 43290
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség103 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Treglava (Horvátország)
Treglava
Treglava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 17° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 17° 13′ 00″

Treglava falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 39, közúton 46 km-re délkeletre, Verőcétől légvonalban 20, közúton 25 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre Nyugat-Szlavóniában, Gornja Rašenica és Ivanovo Selo között fekszik.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.

A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Trojeglava” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Trojeglava” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Trojeglava” néven 22 házzal, 61 katolikus és 75 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 132, 1910-ben 289 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében nagyszámú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 46%-a cseh, 45%-a szerb, 8%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 70%-a cseh, 14%-a horvát, 12%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 103 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
132 145 135 225 341 289 296 307 265 260 298 275 205 165 123 103

Kultúra[szerkesztés]

A településen az 1924-ben alapított Česka beseda cseh kulturális egyesület helyi szervezete működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]