Utiskani
| Utiskani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Ivanska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43231 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 143 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 20″, k. h. 16° 48′ 43″45.805700°N 16.811900°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 20″, k. h. 16° 48′ 43″45.805700°N 16.811900°E | |
 | |
Utiskani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 11, közúton 13 km-re délre, községközpontjától 3 km-re északra, Ivanska és Paljevine között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut a török kiűzése után a 17. század közepén részben katolikus horvát, részben pravoszláv szerb lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Utiszkanj” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Utiszkani” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Utiszkani” néven 29 házzal, 64 katolikus és 64 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 187, 1910-ben 251 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát, 5%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 187 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 187 | 134 | 135 | 196 | 251 | 251 | 272 | 300 | 310 | 311 | 305 | 262 | 243 | 238 | 203 | 187 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen él és alkot Marija Đuričić, aki kézimunkával, hagyományos szövőszéken készített szőtteseiről nevezetes.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Itt található az Ivanskai erdőgazdaság egyik csemetekertje és az Agromehanika mezőgazdasági gépeket forgamazó vállalat értékesítő telepe.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faluban található az NK Ivanska labdarúgóklub sportpályája.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 709. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 16.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
