Kreštelovac
| Kreštelovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43506 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 75 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′, k. h. 17° 02′Koordináták: é. sz. 45° 35′, k. h. 17° 02′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kreštelovac (régi magyar neve Kristályfölde) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 39, közúton 53 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 14, közúton 17 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai Kreštelovac helyén állt középkori település neve Kristályfölde volt. Ezt a birtokot 1239-ben említik, amikor Kálmán herceg Halics királya és Szlavónia hercege a somogyi várhoz tartozó Toplicza nevű földet Bayletha fiának, Drugánnak adja cserébe a tőle kapott Kristályfölde nevű birtokért.[2] 1334-ben Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt templomát említik „Item sanctorum Cosme et Damiani in possessione Christophori” alakban.[3] A birtok egy 1348-as oklevélben „Cristolfeulde alio nomine Thopolcha”,[3] 1363-ban Kristályfölde (Kristallóc) néven szerepel.[4] A török származású Török Józsát eredményes követjárásaiért Zsigmond király 1428. február 16-án Krisztalócz birtokával jutalmazta meg.[5] 1437-ben Zsigmond király Török Józsa itteni kastélyából utasítja Tallóci Matkó horvát bánt a birtokaira való visszatérésre.[6] A 16. század elején jelentős uradalmi központ, vásártartási joggal rendelkező oppidum, ahol megerősített kastély is állt. A települést 1542-ben foglalta el a török és helye több, mint száz évig pusztaság volt. A 17. század végén és a 18. század elején főként Bosznia területéről érkezett pravoszláv szerbeket telepítettek le ide.
A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Kristallovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kresstellovacz” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krestelovacz” néven 53 házzal, 17 katolikus és 316 ortodox vallású lakossal találjuk.[8]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 423, 1910-ben 512 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a magyar, 22%-a szerb, 10%-a cseh, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 42%-a magyar, 25%-a szerb, 12%-a horvát, 6%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 125 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 423 | 523 | 488 | 517 | 510 | 512 | 497 | 546 | 458 | 468 | 412 | 305 | 207 | 172 | 153 | 125 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a falutól északra, a Mali Gaj dűlőben található, melyet a helyiek Svetinjának is neveznek. Ezen a helyen már 1745-ben fából épített kápolna állt. A mai templomot 1938-ban építették. A II. világháborúban súlyosan megsérült, 1957-ben teljesen megújították. Ünnepnapja Mária mennybevétele a helyi ortodox és katolikus hívek közös ünnepe. A templom csodatevő hely hírében áll, ahol súlyos betegek nyertek már gyógyulást.
- Az ortodox templom közelében található Svetinja régészeti lelőhely a középkori Kristályfölde maradványaival.
- Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 20. század elején épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Reiszig Ede:Somogy vármegye története – Somogyi várbirtokok
- ↑ a b Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Szeberényi Gábor: Zala és Somogy megye a Dráván túl. Megjegyzések a szlavóniai igazgatástörténet Árpád-kori rekonstrukciójának néhány kérdéséhez (A IX. Medievisztikai PhD-konferencia Szeged, 2015. június 17 -19. előadásai) 324. old.
- ↑ Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története Budapest, 1898.
- ↑ Tardy Lajos:Beyond the Ottoman empire Szeged, 1978. 14. old. Archiválva 2018. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 352. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
