Kreštelovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kreštelovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDežanovac
Jogállás falu
Irányítószám 43506
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség125 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kreštelovac (Horvátország)
Kreštelovac
Kreštelovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 30″, k. h. 17° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 30″, k. h. 17° 03′ 00″

Kreštelovac (régi magyar neve Kristályfölde) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 39, közúton 53 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 14, közúton 17 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai Kreštelovac helyén állt középkori település neve Kristályfölde volt. Ezt a birtokot 1239-ben említik, amikor Kálmán herceg Halics királya és Szlavónia hercege a somogyi várhoz tartozó Toplicza nevű földet Bayletha fiának, Drugánnak adja cserébe a tőle kapott Kristályfölde nevű birtokért.[2] 1334-ben Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt templomát említik „Item sanctorum Cosme et Damiani in possessione Christophori” alakban.[3] A birtok egy 1348-as oklevélben „Cristolfeulde alio nomine Thopolcha”,[3] 1363-ban Kristályfölde (Kristallóc) néven szerepel.[4] A török származású Török Józsát eredményes követjárásaiért Zsigmond király 1428. február 16-án Krisztalócz birtokával jutalmazta meg.[5] 1437-ben Zsigmond király Török Józsa itteni kastélyából utasítja Tallóci Matkó horvát bánt a birtokaira való visszatérésre.[6] A 16. század elején jelentős uradalmi központ, vásártartási joggal rendelkező oppidum, ahol megerősített kastély is állt. A települést 1542-ben foglalta el a török és helye több, mint száz évig pusztaság volt. A 17. század végén és a 18. század elején főként Bosznia területéről érkezett pravoszláv szerbeket telepítettek le ide.

A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Kristallovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kresstellovacz” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krestelovacz” néven 53 házzal, 17 katolikus és 316 ortodox vallású lakossal találjuk.[8]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 423, 1910-ben 512 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a magyar, 22%-a szerb, 10%-a cseh, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 42%-a magyar, 25%-a szerb, 12%-a horvát, 6%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 125 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[9][10]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
423 523 488 517 510 512 497 546 458 468 412 305 207 172 153 125

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a falutól északra, a Mali Gaj dűlőben található, melyet a helyiek Svetinjának is neveznek. Ezen a helyen már 1745-ben fából épített kápolna állt. A mai templomot 1938-ban építették. A II. világháborúban súlyosan megsérült, 1957-ben teljesen megújították. Ünnepnapja Mária mennybevétele a helyi ortodox és katolikus hívek közös ünnepe. A templom csodatevő hely hírében áll, ahol súlyos betegek nyertek már gyógyulást.
  • Az ortodox templom közelében található Svetinja régészeti lelőhely a középkori Kristályfölde maradványaival.
  • Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 20. század elején épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]