Doljani (Daruvár)
| Doljani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Daruvár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 650 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 33′ 39″, k. h. 17° 13′ 47″45.560800°N 17.229600°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 39″, k. h. 17° 13′ 47″45.560800°N 17.229600°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Doljani témájú médiaállományokat. | |
Doljani (csehül Dolany) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 47, közúton 57 km-re délkeletre, Daruvár központjától 3 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Dobrovac-patak völgye feletti magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű pravoszláv lakosságot. Régi pravoszláv temploma 1742-ben épült. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Doljani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolyani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolyani” néven 46 házzal 3 katolikus és 284 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 311, 1910-ben 956 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején (1861 és 1909 között) az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a cseh, 32%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 36%-a horvát, 32%-a cseh, 22%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 759 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 311 | 486 | 565 | 789 | 863 | 956 | 924 | 941 | 970 | 1.016 | 993 | 954 | 1.004 | 1.003 | 834 | 759 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma[6] 1805-ben épült a régi, 1742-ben épített fatemplom helyén. 1904-ben megújították. 1943. augusztus 2-án súlyosan megsérült, ekkor semmisült meg a régi ikonosztáz, a templom szent könyvei, levéltára és liturgikus használati tárgyai. 1960-ban, 1979-ben és 1985-ben is renoválták. A délszláv háború idején 1992. március 30-án homlokzata és harangtornya súlyosan megsérült, a kitört tűzben pedig leégett a tetőzet egy része. 1998-ban az épületet villámcsapás érte (az épületen nem volt villámhárító) és újra leégett. Tetőzetét a kulturális minisztérium anyagi támogatásával állították helyre, de a homlokzaton még mindig látszanak a sérülések nyomai. Egyhajós épület, félköríves szentéllyel, homlokzata feletti zömök harangtoronnyal. Homlokzatát és oldalfalait sekély lizénák tagolják, ablakai félkörívesek.
A Legszentebb Istenanya születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma[7] a faluban, egy dombon található. Egyhajós nyugat-keleti tájolású épület, sokszög záródású apszissal és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A szentély területe félkupolával boltozott, a középen elhelyezett téglalap alakú ablaknyílás világítja meg. A dongaboltozatos hajóban egy falazott kórus található. A hajó északi falát két ablaknyílás, a déli falat pedig egy ablaknyílás és az oldalsó bejárat tagolja. A történelmi adatok szerint a templom 1799-ben épült. A hajó és a szentély alaptestéhez 1912-ben harangtornyot építettek, ezt bizonyítja a harangtorony felirata. A templomot ezután szecessziós stílusban alaposan felújították. A templom egyike azon kevés épületeknek, amelyek Lika területén szecessziós stílusban épültek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 148. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5198.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6568.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2014. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
