Predavac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Predavac
A Szent Vid templom
A Szent Vid templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségRojcsa
Jogállás falu
Irányítószám 43211
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség1254 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Predavac (Horvátország)
Predavac
Predavac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 56′ 15″, k. h. 16° 46′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 15″, k. h. 16° 46′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Predavac témájú médiaállományokat.

Predavac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Rojcsához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 6, közúton 7 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, Rojcsa és Belovár között, a Bilo-hegység lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A több évtizedes török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Predavecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.

A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Predavecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Predavecz” néven 77 házzal, 399 katolikus és 20 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 627, 1910-ben 820 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a horvát, 24%-a cseh, 5%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1.254 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
627 712 689 813 825 820 834 940 973 983 1.067 1.099 1.130 1.216 1.296 1.254

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus temploma négyszög alaprajzú, egyhajós, klasszicista stílusú épület. A félköríves szentélyhez nyugatról csatlakozik az 1997-ben épített sekrestye. A harangtorony a déli főhomlokzat felett áll. A hajó csehsüveg boltozatos, a kórus a déli homlokzathoz illeszkedik. A főoltár Szent Vid, a mellékoltárok Illés próféta és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve. A templom 1847 és 1850 között épült, főoltárát 1882-ben építették. 1893-ban az épületet teljesen megújították, utolsó felújítása 1997-ben történt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]