Predavac
| Predavac | |
 | |
| A Szent Vid templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Rojcsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43211 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1144 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 07″, k. h. 16° 46′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 07″, k. h. 16° 46′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Predavac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Predavac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Rojcsához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 6, közúton 7 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, Rojcsa és Belovár között, a Bilo-hegység lejtőin fekszik.
Története[szerkesztés]
A több évtizedes török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Predavecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.
A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Predavecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Predavecz” néven 77 házzal, 399 katolikus és 20 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 627, 1910-ben 820 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a horvát, 24%-a cseh, 5%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1.254 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 627 | 712 | 689 | 813 | 825 | 820 | 834 | 940 | 973 | 983 | 1.067 | 1.099 | 1.130 | 1.216 | 1.296 | 1.254 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus temploma[6] négyszög alaprajzú, egyhajós, klasszicista stílusú épület. A félköríves szentélyhez nyugatról csatlakozik az 1997-ben épített sekrestye. A harangtorony a déli főhomlokzat felett áll. A hajó csehsüveg boltozatos, a kórus a déli homlokzathoz illeszkedik. A főoltár Szent Vid, a mellékoltárok Illés próféta és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve. A templom 1847 és 1850 között épült, főoltárát 1882-ben építették. 1893-ban az épületet teljesen megújították, utolsó felújítása 1997-ben történt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 529. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2925.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A rojcsai plébánia honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
