Šimljanik
| Šimljanik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Berek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43233 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 02″, k. h. 16° 47′ 02″45.667200°N 16.784000°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 02″, k. h. 16° 47′ 02″45.667200°N 16.784000°E | |
 | |
Šimljanik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 26, közúton 32 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 16 km-re délnyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 26-os számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A térséget 1544-ben megszállta a török. A lakosság az ország biztonságosabb területeire menekült. A mintegy száz évnyi török uralom után az elhagyatott területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első telepesek 1690 körül érkeztek. Kápolnáját a 18. század első felében építették. A hívek a samaricai plébániához tartoztak. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Simlyenik” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Simlyanik” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Simlyenik” néven 25 házzal, 130 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 185, 1910-ben 249 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 34 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 185 | 192 | 147 | 183 | 234 | 249 | 271 | 275 | 319 | 294 | 249 | 170 | 115 | 79 | 47 | 34 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Simon tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a samaricai plébánia filiája. A kápolnát az első samaricai plébános Ivan Lemić építtette a 18. század első felében. A kápolna a falu északi végén, a Samarica felé vezető út nyugati oldalán áll. Kis méretű egyhajós épület, félköríves apszissal, mely északi irányba néz. A déli homlokzatból emelkedik ki az alacsony, piramis alakú toronysisakban végződő harangtorony.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 593. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 25..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
