Velika Babina Gora
| Velika Babina Gora | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Đulovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43533 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 18″, k. h. 17° 26′ 40″45.721800°N 17.444500°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 18″, k. h. 17° 26′ 40″45.721800°N 17.444500°E | |
 | |
Velika Babina Gora falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 50, közúton 72 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 22, közúton 30 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység déli részén, az Ilova völgye felett a Babina gora északi részén fekszik.
Története
[szerkesztés]Az egykori Pozsega vármegye legészakibb települése volt. A település a 19. század végén keletkezett erdőirtással. Akkori birtokosa a Jankovich család magyarokat és dunai svábokat telepített ide. 1910-ben Mala Babina Gorával együtt 856 lakosa volt, lakosságának 52%-a magyar, 28%-a német, 14%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 55 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 856 | 776 | 650 | 479 | 459 | 400 | 347 | 198 | 142 | 94 | 55 |
(1910-ben és 1921-ben még Babina Gora néven Mala Babina Gora lakosságával együtt.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Péter tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 20. század első felében épült, ma is jó állapotban áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
