Orlovac (Nova Rača)
| Orlovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nova Rača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43272 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 110 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 42″, k. h. 16° 57′ 39″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 42″, k. h. 16° 57′ 39″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orlovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.
Fekvése, éghajlata[szerkesztés]
Belovár központjától légvonalban 19, közúton 24 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délre, a Csázma jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Orlovecz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orlovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orlovecz” néven 70 házzal, 372 katolikus és 6 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 423, 1910-ben 565 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát, 10%-a albán nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 199 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 423 | 440 | 457 | 523 | 585 | 565 | 557 | 541 | 528 | 536 | 559 | 424 | 310 | 279 | 260 | 199 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Lourdes-i Szűzanya és Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája. Kisméretű, négyszög alaprajzú épület, a délkeleti homlokzat felett emelkedő, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtoronnyal. A kápolna a Slovinska Kovačica és a Dražica felé vezető utak kereszteződésében áll.
- Orlovac falu és a Csázma folyó között egy kör alakú domb található, amelyet széles vizesárok és egy erős földfal vesz körül (a középső halom átmérője 50 m). Ennek a várnak a neve megtalálható abban az 1263-ból származó oklevélben, amelyben Ruh (vagy Roh) ispán megvásárolta a Diane de Garigh birtokait a Csázma („Chasmi”) folyónál. 1334-ben ezen a helyen állt a Boldogságos Szűz temploma. A török háborúk során Ruh vára megsemmisült és nem is építették újjá. [6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 481. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Gerić, Božidar. Srednjovjekovne utvrde na području Bjelovarsko-bilogorske županije - Bjelovarsko-bilogorska županija kroz povijest (horvát nyelven). BBŽ i Gradski muzej, Bjelovar, 23- 32. o. (2006)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
