Donja Rašenica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donja Rašenica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségGrobosinc
Jogállás falu
Irányítószám 43290
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 164 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donja Rašenica (Horvátország)
Donja Rašenica
Donja Rašenica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 17° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 17° 13′ 00″

Donja Rašenica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 39, közúton 43 km-re délkeletre, Verőcétől légvonalban 22, közúton 27 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre Nyugat-Szlavóniában, az Ilova jobb oldali mellékvize, a Rašenica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék és Imotski területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.

A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolnia Hraszchenicza” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rassenicza (Dolnya)” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében a két Rašenicát együtt, „Raszenicza” néven 60 házzal, 25 katolikus és 311 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 341, 1910-ben 449 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében nagyszámú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 38%-a cseh, 36%-a szerb, 23%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 55%-a cseh, 29%-a horvát, 13%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 164 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
341 353 454 401 449 449 450 434 396 390 385 352 301 233 201 164

(1857 és 1880 között Gornja Rašenica lakosságát is ide számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Legszentebb Istenanya mennybevétele (Uspenja Presvete Bogorodice) tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1991-ig a Rašenica és Ivanovo Selo közötti hegyen állt. A Nagyboldogasszonynak (Velika Gospa) is nevezett templom a község legnagyobb méretű fatemploma volt. A hagyomány szerint a templomot 1709-ben építették, de végső formáját csak a 18. század utolsó évtizedében nyerte el. Állítólagos építtetője Radojčić kapitány volt, de az építés mindenképpen az akkori katonai hatóságok engedélyével és felügyelete alatt történt. Utolsó jelentősebb átépítése a 19. század végén volt, amikor ablakait és bejárati részét nagyobbították. Ikonosztáza Trifon mester munkája volt, aki alkotását 1798-ban fejezte be. Az ikonosztázon 54 kis ikonfestmény volt látható. Az 1980-as években a belső tér faszerkezetének, illetve ikonosztázának rossz állapota miatt felújítását határozták el. Az épületet 1991-ben ismeretlen tettesek felgyújtották és porig égett. Ma a magas növényzet alól az egykori épület alapjai is alig ismerhetők fel. Az egykori templom körül temető található, mely szintén nagyon rossz állapotban van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]