Donji Miklouš
| Dojni Miklouš | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 146 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′, k. h. 16° 42′Koordináták: é. sz. 45° 43′, k. h. 16° 42′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Miklouš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 23, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a 26-os számú főút mentén, Vučani és Gornji Miklouš között, a Monoszlói-hegység északi lejtőin, a Grabovnica-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település már a 14. században is létezett. 1334-ben Ivan gorai főesperes „ecclesia sancti Nicolai” néven említi Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomát.[2] Nevét is Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely ma a szomszédos Gornji Mikloušon áll. A 16. században a török elpusztította, akkori lakossága Ivanics környékére menekült.
A falu a török kiűzése után a 17. században települt újra. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes település „Dorf Miklos” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. A miklouši plébániát 1789-ben alapították újra. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Miklous” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Miklóuss” néven 51 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 507, 1910-ben 425 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 196 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 507 | 552 | 575 | 388 | 405 | 425 | 401 | 987 | 458 | 603 | 440 | 337 | 296 | 260 | 261 | 196 |
(1857 és 1880 között az adatok a mai Gornji Miklouš lakosságát is tartalmazzák.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a mai Gornji Miklouš közepén egy kis magaslaton áll. A templom középkori eredetű, amit keleti tájolása is mutat. Egyhajós épület félköríves apszissal. A nyugati főhomlokzat előtt áll a zömök harangtorony, melyet felül karcsú toronysisak zár.
Kultúra[szerkesztés]
Kulturális és művészeti egyesületét a KUD Sloga Mikloušt 1974-ben alapították.
Oktatás[szerkesztés]
Az iskola épülete 1893-ban épült. Ma a csázmai alapiskola 4 osztályos alsó tagozatos területi iskolája működik benne.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 426. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Csázma város hivatalos oldala (horvátul)
- Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
