Velika Trnovitica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velika Trnovitica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVelika Trnovitica
Jogállás falu
Irányítószám 43280
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség631 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velika Trnovitica (Horvátország)
Velika Trnovitica
Velika Trnovitica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 41′ 10″, k. h. 16° 57′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 10″, k. h. 16° 57′ 10″
Velika Trnovitica weboldala

Velika Trnovitica falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Jelenleg a megye egyik legfejletlenebb községe.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 25, közúton 31 km-re délkeletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtői alatt, a Mlinska-patak partján fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Gornja Ploščica, Gornja Trnovitica, Mala Mlinska, Mala Trnovitica, Mlinski Vinogradi, Nova Ploščica, Velika Mlinska és Velika Trnovitica települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

Trnoviticát már a 12. századtól említik az írásos források, amikor Belus szlavón bán birtoka volt. A bán nagy tisztelője volt a Zágráb közelében található goricai Szűz Mária kolostor szerzeteseinek, akiket itteni birtokára is meghívott. Valószínűleg ők alapították a trnoviticai Szent Márton templomot is. A templom építése valószínűleg 1108 körül történt és 1112-től egészen a török hódításig plébánia székhelye volt. A 13. században Trnoviticát az akkori birtokos nemesi családról Komornak nevezték. Az egyházi vizitációban említik a komori Szent Márton templomot. A 14. században már Tövisk a neve. 1334-ben a zágrábi püspökség plébániáinak összeírásában „ecclesda sancti Martini de Twuiski”[2] alakban találjuk. Ez a név pedig egyértelműen a magyar tövis főnévből származik. 1501-ben István nevű plébánosát „Stephanus plebanus in Spinis” alakban említik. Itt a magyar tövis főnevet már annak latin változata (spinis) váltja fel. Ugyanennek a horvát megfelelője a „trn” főnév, melyből a település mai horvát neve származik. A török a 16. század közepén (Garics várának eleste 1544.) foglalta el ezt a területet, mely ezután több mint száz évig lakatlan maradt.

A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A 17. század közepén elsősorban a Lonja és a Szávamentéről, majd később Zengg és Lika vidékéről települt be a katolikus horvát lakosság. 1737-ben a plébánia székhelyét Stara Plošćicáról ide helyezték át. 1759-ben megnyílt a település első, akkor még német nyelvű iskolája. 1765-ben az iskolának állandó tanítója volt 24 forint fizetéssel. 1802-ben 19 tanulója volt. A német iskola (Trivialschulle) 1873-ig működött, amikor bezárták.

A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Velika Ternovicza” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ternoviticza” néven találjuk.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Ternoviticza” néven 211 házzal, 1112 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 1.290, 1910-ben 1.926 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1922-ben megalapították a „Sokol” egyesületet, 1931-ben pedig megalakult a helyi önkéntes tűzoltóegylet is. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 631 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.290 1.257 1.294 1.394 1.425 1.926 1.886 1.986 1.305 1.302 1.199 1.078 828 808 760 631

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma középkori eredetű, 1108 körül építették. A 16. század közepéig plébániatemplom volt, ekkor a falut elfoglaló török lerombolta. A török alóli felszabadítás után barokk stílusban építették újjá. 1737-ben ismét plébánia székhelye lett. Értékes a templom barokk berendezése, a Szent Márton főoltár, mely 1746-ban készült, a bal oldali barokk mellékoltár, mely Szent Antal tiszteletére van szentelve és a barokk prédikálószék tetején Szent Mihály szobrával. Antun Millos püspöki vizitátor leírásából tudjuk, hogy a templom már ekkor elnyerte mai formáját.
  • A templommal átellenben álló emeletes plébániaépület 1837-ben épült.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapját a mezőgazdaság, azon belül a földművelés és állattenyésztés adja. Hagyományos a zöldségtermesztés. A község területén 1200 hízósertés felnevelésére alkalmas farmgazdaság működik 3000 darabos éves kapacitással. A mezőgazdaságon kívül említésre méltó az „Atali” textilüzem, amely főleg hazai piacra, kis részben exportra termel. A községben könyvkiadó és értékesítő cég, építőanyagkereskedés és néhány élelmiszerbolt található. Itt működik a "PROART" építőipari cég is.

Kultúra[szerkesztés]

A faluban a 20. század elején 1905 és 1912 között horvát közkönyvtár működött, melynek alapítója a helyi tanító Ivan Skubin volt. Ugyanő alapította 1911-ben a helyi gazdaszövetkezetet is.

Oktatás[szerkesztés]

A helyi népiskolát 1886-ban alapították egy osztállyal a községi elöljáró lakásában. A földszintes iskolaépület 1912-ben készült el. Az iskolában az 1945/46-os tanévtől bevezették a hétéves oktatást. A mai emeletes iskolaépület 1973 és 1975 között épült. Egy területi iskolája működik Nova Plošćicán, ahol 1996-ban nyílt meg a mai iskolaépület.

Sport[szerkesztés]

A település labdarúgóklubja az NK Moslavina Velika Trnovitica, melyet 1956-ban alapítottak. Jelenleg a megyei harmadosztályban szerepel.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A település kulturális és művészeti egyesülete a KUD Trnovitica az 1960-as években alakult. 1974-ben felvette a „Seljančica” nevet. Ebben az időben a térség egyik legaktívabb kulturális egyesülete volt. Az 1980-as évek elejére elveszett a korábbi lendület. Az egyesületet KUD Trnovitica néven 1999. március 28-án alapították újra. Ma mintegy 40 taggal és két szekcióval, folklór és tamburacsoporttal működik.
  • A település önkéntes tűzoltóegyletét 1931-ben alapították.
  • A „Klen” sporthorgász egyesületet 1998-ban alapították, ma mintegy 30 taggal működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]