Blagorodovac
| Blagorodovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43507 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 02′45.550000°N 17.033333°EKoordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 02′45.550000°N 17.033333°E | |
 | |
Blagorodovac (németül: Blagorodowatz) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 41, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 15, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Čavlovica-patak és a 26-os számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu északnyugati részén fekvő Zidina nevű hely valószínűleg már a középkorban lakott, várral rendelkező település volt. Ezt látszanak igazolni az itt előkerült tégla és cserépmaradványok. Az itt állt várat és települést azonban máig nem sikerült azonosítani a rendelkezésre álló írásos források alapján és régészeti kutatása sem történt még meg. A térséget 1542-ben foglalta el a török és a falu helye több száz évig erdő volt.
A mai település a 19. század elején erdőirtással keletkezett. A második katonai felmérés térképén bukkan fel először „Blagorodovac” néven. A térképen jól láthatók a falu nyugati részén a nyílegyenesen kimért utak mentén sorakozó házak, míg a keleti oldalon a meglevő főút mentén alakultak ki a telkek.
1865-ben a terület birtokosa Baranya, Somogy és Tolna megyékből dunai svábokat telepített ide. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1869-ben 516, 1910-ben 682 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és német lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a német, 17%-a magyar, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 76%-a szerb, 9%-a horvát, 7%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 229 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 516 | 718 | 793 | 725 | 682 | 605 | 610 | 561 | 568 | 587 | 499 | 499 | 397 | 331 | 229 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falutól északnyugatra található Zidina nevű hely ma a Sabolić család tulajdona. A területet részben bekerítették, így a belépés csak a család engedélyével lehetséges. A tulajdonos szerint a területen egykori síkvidéki vár maradványai találhatók, melyet az itt előkerült számos tégla és cseréptöredék, valamint csontleletek igazolnak.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. szeptember 7..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
