Martinac (Veliko Trojstvo)
| Martinac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Veliko Trojstvo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43226 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 127 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 57′ 01″, k. h. 16° 54′ 54″45.950300°N 16.915100°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 01″, k. h. 16° 54′ 54″45.950300°N 16.915100°E | |
 | |
Martinac (1910 és 1981 között Martinac Trojstveni) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Mala és Velika Dobrovita-patakok völgyei által közrezárt magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A határában fekvő Krčevina nevű régészeti lelőhelyen talált leletek alapján területe már a középkorban is lakott volt. A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Martinecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Martinecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Martinecz” néven 37 házzal, 200 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 258, 1910-ben 297 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 125 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 258 | 264 | 232 | 255 | 273 | 297 | 289 | 287 | 262 | 287 | 281 | 235 | 207 | 185 | 150 | 125 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnáját 1990-ben építették.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1957-ben alapították. 1993-ban csatlakozott a községi tűzoltóegylethez.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 414. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 13..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
