Martinac (Veliko Trojstvo)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Martinac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVeliko Trojstvo
Jogállás falu
Irányítószám 43226
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség125 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Martinac (Horvátország)
Martinac
Martinac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 57′ 15″, k. h. 16° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 15″, k. h. 16° 55′ 00″

Martinac (1910 és 1981 között Martinac Trojstveni) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Mala és Velika Dobrovita-patakok völgyei által közrezárt magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A határában fekvő Krčevina nevű régészeti lelőhelyen talált leletek alapján területe már a középkorban is lakott volt. A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Martinecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Martinecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Martinecz” néven 37 házzal, 200 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 258, 1910-ben 297 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 125 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
258 264 232 255 273 297 289 287 262 287 281 235 207 185 150 125

Nevezetességei[szerkesztés]

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnáját 1990-ben építették.

Egyesületek[szerkesztés]

A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1957-ben alapították. 1993-ban csatlakozott a községi tűzoltóegylethez.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]