Ivanska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ivanska
A Keresztelő Szent János plébániatemplom
A Keresztelő Szent János plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségIvanska
Jogállás falu
Irányítószám 43231
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 722 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ivanska (Horvátország)
Ivanska
Ivanska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 47′ 00″, k. h. 16° 48′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 00″, k. h. 16° 48′ 20″
Ivanska weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivanska témájú médiaállományokat.

Ivanska falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 13, közúton 16 km-re délre, a megye nyugati részén, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez közigazgatásilag Babinac, Donja Petrička, Đurđic, Gornja Petrička, Ivanska, Kolarevo Selo, Križic, Paljevine, Rastovac, Samarica, Srijedska, Stara Plošćica és Utiskani települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

Ivanska korai története szoros kapcsolatban van a középkori Csázma történetével. A 11. század végén I. László magyar király megalapította a zágrábi püspökséget és Dubrava, Ivanics, valamint Csázma birtokait adományozta részére. A csázmai birtokot a Grabovnica, a Srijedska patakok és a Česma folyó határolta. Az adományt 1201-ben Imre király is megerősítette. A régi Csázma („Chasma vetus”) azonban nem a mai Csázma helyén, hanem attól északkeletre, a mai Ivanska területén feküdt. István püspök és helyi papság között azonban ellenségeskedés tört ki. Ez azzal végződött, hogy 1223-ban a püspöki had megtámadta a várost, felgyújtotta a Szent János templomot, a papság ellenállását pedig leverte. Nem sokkal ezután 1226-ban az új püspök és II. András király kancellárja Babonics István megalapította az új Csázmát („Chasma novus”) és főesperesség székhelyévé tette.

A régi Csázma korábbi jelentősége ezt követően megszűnt. A 14. században építették itt fel az új Keresztelő Szent János templomot és róla később a települést is Ivanskának nevezték el. Az írásos forrásokban még sokáig megmaradt a Vetus Chasma, illetve horvátul Stara Čazma név. A település templomát 1334-ben „ecclesia beati Johannis baptiste” alakban említi Ivan gorai főesperes a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között. Bertalan nevű plébánosát 1501-ben „Bartholomeus plebanus de veteri Chasma” néven említik.[2] Ivanskán kívül a község több településének is van középkori múltja. Stara Ploščicát, mely a Belovárról Garesnica felé menő út mentén fekszik már 1224-ben említik „Poloschicza Vetus” néven. Đurđic Ivanski egyházának neve ugyancsak feltűnik 1334-ben a zágrábi püspökség plébániái között „ecclesia beati Georgii” néven. A Monoszlói-hegység alatt fekvő Samaricát mint Szent Katalin egyházának székhelyét szintén említik 1334-ben, de Gornja Petrička neve is feltűnik már a 17. századi forrásokban.

A török 1552-ben foglalta el Csázma térségét, közte Ivanskát is. A lakosság az ország északnyugati, biztonságosabb területeire menekült. A térség mintegy száz évre lényegében lakatlanná vált. A török kiűzése után a 17. század közepén katolikus horvát lakossággal telepítették be. 1721-ben a štefanjei plébániából lehasítva megalapították az ivanskai plébániát. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Ivanszka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ivanszka” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Ivanszka” néven 116 házzal, 584 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 513, 1910-ben 923 lakosa volt. 1901-ben megalakult a helyi olvasókör, 1910-ben pedig az önkéntes tűzoltóegylet. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. Ivanska 1993 óta önálló község székhelye, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 722, a községnek összesen 2911 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
513 537 562 698 795 923 1.007 1.051 1.147 1.148 1.131 1.068 995 885 848 722

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a település központjában áll. A helyén állt középkori Szent János templomot már a 14. században említik. A 16. században a török rombolta le, 1680-ban romosnak írták le. 1683-ban új tetőzete volt, 1687-ben új oltáráról írnak. A régi templom 1841-ig állt. A mai templomot 1844 és 1845 között építették. Egyhajós, klasszicista épület. Főoltárát 1931-ben állították, rajta kívül a templomnak még négy oltára van. A Szent János, a Szent György, a Szent Sebestyén és a Rózsafüzér királynője oltárok nagyméretű képeit Ferdinánd császár adományozta a templomnak. Az ötödik oltárt Ilija Štefanec emeltette Remete Szent Antal tiszteletére. A toronyórát 1848-ban helyezték el a templom tornyán. Jézus szívének életnagyságú szobrát a tiroli Stufflesser mester készítette. A keresztutat 1907-ben helyezték el, a templom orgonáját 1911-ben építették Antonin Mölzer mester kutna gorai műhelyében. Az épület belső terét Železnik ljubljanai mester festette ki. 1991-92-ben a teljes belső teret megújították.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapját a jelentős erdős területek, a jó minőségű termőföld, az építőanyagok (kő és agyag) megléte és a község északi részén levő halban gazdag területek adják. A község 670 hektárnyi halastóval rendelkezik, mely a megye halastavainak ötödét képezi. A legjobb mezőgazdasági területek ugyancsak a község északi, sík, illetve enyhén dombos területein találhatók. A község déli területeinek nagy részét a Monoszlói-hegység keleti lejtőit borító erdő képezi, ezért ezek a területek gyérebben lakottak.

Kultúra[szerkesztés]

  • Numi rock fest - rockfesztivál
  • Ivanje – Keresztelő Szent János ünnepe, a település búcsúnapja
  • SKINI amatőr színházi fesztivál sok kulturális programmal

Oktatás[szerkesztés]

A helyi oktatás kezdetei 1830-ig nyúlnak vissza, amikor az első tanító Mirko Matašin még fizetség nélkül tanította a helyi gyermekeket. A népiskola 1834-ben nyílt meg a faluházban, az első iskolaépületet 1850-ben építették. 1850 és 1871 között német nyelvű oktatás is volt a településen. A mai iskolaépületet 1947-ben emelték, 1949-ben a gyermekek már meleg ételt is kaptak. 1958-ban középiskola nyílt a településen, meg 1970-ben új épületet kapott. Ma itt működik a település óvodája is.

Sport[szerkesztés]

  • NK Ivanska labdarúgóklub. A klubot 1950-ben alapították, majd rövid szünet után 1984-ben alapították újra.
  • RK Ivanska kézilabdaklub, 1957-ben alapították.
  • ŽRK Ivančice női kézilabdaklub, melyet 2004-ben alapítottak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]