Ugrás a tartalomhoz

Topolovica (Nagygordonya)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Topolovica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNagygordonya
Jogállásfalu
Irányítószám43270
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség20 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság145 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 57″, k. h. 17° 13′ 37″45.782500°N 17.227000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 57″, k. h. 17° 13′ 37″45.782500°N 17.227000°E
Térkép

Topolovica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Belovár központjától légvonalban 33, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 17 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati völgyében, a Topolovica és Gerđevica-patakok összefolyásánál fekszik.

Topolovica területén már ősidők óta élnek emberek. Ezt igazolják az itt előkerült, a történelem előtti időszakból származó leletek és egy középkori erődítmény maradványai.[2]

Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Topolovicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Topolovicza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Topolovicza” néven 40 házzal, 51 katolikus és 169 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 177, 1910-ben 453 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a szerb, 26%-a horvát, 18%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 52%-a horvát, 41%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 2-án az Otkos 10 hadművelet harmadik napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 15 lakosa volt.

Lakosság változása[5][6]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
1772782633954114535025974104364063231991491415

Középkori vár maradványai a település határában.

A település iskoláját az 1930-as években alapították. Egészen 1960-ig önálló iskolaként működött, ekkor a gakovoi iskola területi iskolája lett. A centralizáció keretében 1962-ben a grubišno poljei iskolához csatolták.

  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  2. Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
  3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ...687. o.
  4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
  5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 22..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]