Topolovica (Nagygordonya)
| Topolovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nagygordonya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43270 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 57″, k. h. 17° 13′ 37″45.782500°N 17.227000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 57″, k. h. 17° 13′ 37″45.782500°N 17.227000°E | |
 | |
Topolovica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovár központjától légvonalban 33, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 17 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati völgyében, a Topolovica és Gerđevica-patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Topolovica területén már ősidők óta élnek emberek. Ezt igazolják az itt előkerült, a történelem előtti időszakból származó leletek és egy középkori erődítmény maradványai.[2]
Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Topolovicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Topolovicza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Topolovicza” néven 40 házzal, 51 katolikus és 169 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 177, 1910-ben 453 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a szerb, 26%-a horvát, 18%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 52%-a horvát, 41%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 2-án az Otkos 10 hadművelet harmadik napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 15 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 177 | 278 | 263 | 395 | 411 | 453 | 502 | 597 | 410 | 436 | 406 | 323 | 199 | 149 | 14 | 15 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Középkori vár maradványai a település határában.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település iskoláját az 1930-as években alapították. Egészen 1960-ig önálló iskolaként működött, ekkor a gakovoi iskola területi iskolája lett. A centralizáció keretében 1962-ben a grubišno poljei iskolához csatolták.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ...687. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 22..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja[halott link] (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
