Orlovac Zdenački

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Orlovac Zdenački
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségGrobosinc
Jogállás falu
Irányítószám 43290
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség285 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orlovac Zdenački (Horvátország)
Orlovac Zdenački
Orlovac Zdenački
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 41′ 45″, k. h. 17° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 45″, k. h. 17° 08′ 30″

Orlovac Zdenački falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 32, közúton 40 km-re délkeletre, Verőcétől légvonalban 24, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra a Bilo-hegység délnyugati lejtői alatt, a Sevarnica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.

A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Orlovacz” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orlovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orlovecz” néven 70 házzal, 372 katolikus és 6 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 217, 1910-ben 442 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében elsősorban nagyszámú cseh és magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 40%-a cseh, 19%-a szerb, 17%-a magyar, 15%-a horvát, 9%-a szlovén anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz tartozott. A háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 37%-a szerb, 30%-a horvát, 25%-a cseh, 6%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben 285 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
217 252 322 416 476 442 433 457 419 429 419 382 382 350 262 285

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]