Štefanje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Štefanje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségŠtefanje
Jogállás falu
Polgármester Ivo Emić
Irányítószám 43246
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség336 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Štefanje (Horvátország)
Štefanje
Štefanje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 20″, k. h. 16° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 20″, k. h. 16° 43′ 00″
Štefanje weboldala

Štefanje falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 14, közúton 18 km-re délnyugatra, a Belovárt Csázmával összekötő 43-as számú főút mentén fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Štefanjén kívül Blatnica, Daskatica, Donja Šušnjara, Gornja Šušnjara, Laminac, Narta, Starine és Staro Štefanje települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A település kezdetei a 11. századig nyúlnak vissza. 1094-ben kelt Szent László adománylevele, melyben Štefanjét az általa alapított zágrábi püspökségnek adja. Temploma 1242-ben épült, első írásos említése 1334-ben a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák összeírásában történt „ecclesia sancti Stephani” alakban.[2] A falut és templomát a 16. század első felében még többször is megemlítik, de 1552-ben a térséget megszálló török az egész települést elpusztította. A lakosság az ország biztonságosabb északnyugati részeire menekült.

A falu a török kiűzése után a 17. században, 1640 és 1650 között települt újra horvát katolikus lakossággal. Ekkor építették újjá a középkori templomot és alapították meg ismét a štefanjei plébániát. Az 1767-es egyházi vizitáció már megemlíti a falu tanítóját Jány Pétert is, aki nagyon művelt ember volt, hiszen a horvát mellett latinul és magyarul is beszélt. Az oktatás ekkor még magánházaknál zajlott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Stephanie” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Steffanye” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Steffanye” néven 60 házzal, 313 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 258, 1910-ben 625 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a falunak 336, a községnek összesen 2030 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
258 663 734 451 586 625 579 666 671 699 626 544 465 434 410 336

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a falu központjában áll. A templom középkori eredetű, 1242-ben közvetlenül a tatárjárás után építették, de a középkori templomot a török a 16. században lerombolta. A mai templom a horvát lakosság betelepítése után 1640 és 1650 között épült barokk stílusban, felszentelése 1805-ben történt. Nagyon szép a főoltár, melynek központi alakja a Fájdalmas Szűzanya szobra karjaiban a halott Jézussal. Szent István vértanú szobra felette látható, rajta kívül az oltárt még hat szobor díszíti. Orgonáját 1909-ben építették Heferer mester zágrábi műhelyében. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy ebben a templomban temették el a muhi csatában súlyos sebet szerzett Kálmán herceget IV. Béla király öccsét.
  • A faluban található egy több száz éves hársfa, melyet a nép török hársnak nevez.

Kultúra[szerkesztés]

Zvon kulturális egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]