Slovinska Kovačica
| Slovinska Kovačica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nova Rača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43272 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 27″, k. h. 16° 58′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 27″, k. h. 16° 58′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Slovinska Kovačica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.
Fekvése, éghajlata[szerkesztés]
Belovár központjától légvonalban 19, közúton 27 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 11 km-re délkeletre, a Kovačica-patak jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A Belovárról Daruvárra vezető főút, valamint a Slovinska Kovačicáról Nova Račára vezető mellékút közötti sík, erdős területen 13 ovális alakú, különböző nagyságú és magasságú halomsír található. A régészeti feltárások megállapították, hogy a hamvasztásos halomsírok a késő bronzkori urnamezős kultúrához tartoznak. A szénizotópos kormeghatározás alapján korukat az i. e. 13. századra datálták.
A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szlovinska Kovachicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovachicza (Szlovinzka)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachicza v. Szlovinska” néven 88 házzal, 494 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 484, 1910-ben 619 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu csaknem teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 137 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 484 | 527 | 492 | 572 | 639 | 619 | 637 | 569 | 588 | 586 | 500 | 360 | 291 | 223 | 188 | 137 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén, a főutca és a Nova Rača felé vezető út kereszteződésében áll. Egyhajós épület, északnyugati tájolású, félköríves apszissal. Harangtornya a délkeleti homlokzat előtt áll. A bejárat felett körablak, felette egy hosszú, szögletes ablak, legfelül mind a négy oldalon félköríves biforámás ablak díszíti, tetején piramis alakú toronysisak fedi. A nova račai Mária mennybevétele plébánia filiája.
- Késő bronzkori halomsírok a falutól északra fekvő Jasenova-erdőben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 541. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
