Slovinska Kovačica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slovinska Kovačica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNova Rača
Jogállásfalu
Irányítószám43272
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség102 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 27″, k. h. 16° 58′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 27″, k. h. 16° 58′ 56″
SablonWikidataSegítség

Slovinska Kovačica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.

Fekvése, éghajlata[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 19, közúton 27 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 11 km-re délkeletre, a Kovačica-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A Belovárról Daruvárra vezető főút, valamint a Slovinska Kovačicáról Nova Račára vezető mellékút közötti sík, erdős területen 13 ovális alakú, különböző nagyságú és magasságú halomsír található. A régészeti feltárások megállapították, hogy a hamvasztásos halomsírok a késő bronzkori urnamezős kultúrához tartoznak. A szénizotópos kormeghatározás alapján korukat az i. e. 13. századra datálták.

A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szlovinska Kovachicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovachicza (Szlovinzka)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachicza v. Szlovinska” néven 88 házzal, 494 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 484, 1910-ben 619 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu csaknem teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 137 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
484 527 492 572 639 619 637 569 588 586 500 360 291 223 188 137

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén, a főutca és a Nova Rača felé vezető út kereszteződésében áll. Egyhajós épület, északnyugati tájolású, félköríves apszissal. Harangtornya a délkeleti homlokzat előtt áll. A bejárat felett körablak, felette egy hosszú, szögletes ablak, legfelül mind a négy oldalon félköríves biforámás ablak díszíti, tetején piramis alakú toronysisak fedi. A nova račai Mária mennybevétele plébánia filiája.
  • Késő bronzkori halomsírok a falutól északra fekvő Jasenova-erdőben.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]