Klokočevac (Belovár)
| Klokočevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 938 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 06″, k. h. 17° 01′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 06″, k. h. 17° 01′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klokočevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovár központjától légvonalban 5, közúton 7 km-re nyugatra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Dobrovita-patak jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A korabeli írásos források tanúsága szerint Klokočevac már a középkorban jelentős település, plébánia központja volt. Szent Miklós plébániáját 1334-ben már említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között „Item ecclesia sancti Nicolai” alakban. 1501-ben András nevű plébánosát és István nevű káplánját is említik „Andreas plebanus sancti Nicolai in Klokos. Stephanus capellanus eiusdem” néven. A plébánia 1507 és 1517 között is szerepel a korabeli forrásokban.[2] A késő középkorban egy nagyobb hűbérbirtok központja volt. A térséget 16. század végén szállta meg a török.
A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Klokochevecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szluini ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klokochevecz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klokoch” néven 192 házzal, 6 katolikus és 1226 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 232, 1900-ban 494 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 47%-a horvát, 47%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 828 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 232 | 332 | 308 | 396 | 451 | 494 | 573 | 655 | 729 | 757 | 852 | 837 | 843 | 847 | 860 | 828 |
(1857 és 1880, valamint 1910 és 1931 között Puričani lakosságát is ide számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu közepén egymás közelében két kápolna is áll. Az egyik a római katolikus, a másik a szerb pravoszláv egyházé.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 326. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 194. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
