Ilovski Klokočevac
| Ilovski Klokočevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Hercegovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43284 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 39″, k. h. 17° 02′ 21″45.627500°N 17.039100°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 39″, k. h. 17° 02′ 21″45.627500°N 17.039100°E | |
 | |
Ilovski Klokočevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Hercegovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 34, közúton 43 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 15, közúton 24 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre Monoszló keleti részén, az Ilova jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A török kiűzése után az elhagyatott területen rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Klokochevacz” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klokocsevac” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klokochevecz” néven 76 házzal, 387 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része volt. 1857-ben 460, 1910-ben 503 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A közigazgatás átszervezése után 1993. április 28-án Hercegovac község része lett. 2011-ben a településnek 145 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 460 | 466 | 440 | 476 | 527 | 503 | 454 | 532 | 430 | 423 | 376 | 318 | 262 | 202 | 172 | 145 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnája a Hercegovacra vezető út kereszteződésében áll. Kisméretű, egyhajós épület, félköríves apszissal, nagyméretű, félköríves ablakokkal. A piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony a déli homlokzat előtt áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 326. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Észak-Monoszló turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
