Ilovski Klokočevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ilovski Klokočevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségHercegovac
Jogállás falu
Irányítószám 43284
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség145 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ilovski Klokočevac (Horvátország)
Ilovski Klokočevac
Ilovski Klokočevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 40″, k. h. 17° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 40″, k. h. 17° 02′ 20″

Ilovski Klokočevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Hercegovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 34, közúton 43 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 15, közúton 24 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre Monoszló keleti részén, az Ilova jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után az elhagyatott területen rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Klokochevacz” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klokocsevac” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klokochevecz” néven 76 házzal, 387 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része volt. 1857-ben 460, 1910-ben 503 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A közigazgatás átszervezése után 1993. április 28-án Hercegovac község része lett. 2011-ben a településnek 145 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
460 466 440 476 527 503 454 532 430 423 376 318 262 202 172 145

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnája a Hercegovacra vezető út kereszteződésében áll. Kisméretű, egyhajós épület, félköríves apszissal, nagyméretű, félköríves ablakokkal. A piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony a déli homlokzat előtt áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]