Gornji Mosti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gornji Mosti
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Község Kapela
Jogállás falu
Irányítószám 43203
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 78 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 190 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Mosti (Horvátország)
Gornji Mosti
Gornji Mosti
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 16° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 16° 50′ 30″

Gornji Mosti falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 19, közúton 23 km-re, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északra, a Bilo-hegység területén, Srednji Mostitól nyugatra, a Komarnica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Gorni Moszti” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszti (Gornyi-)” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszti (Gorni)” néven 30 házzal és 164 katolikus lakossal szerepel.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 190, 1910-ben 329 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1941. április 10-én nagycsütörtökön, a Független Horvát Állam kikiáltása után a Verőcéről bevonuló II. jugoszláv lovasezred katonái 11 fegyvertelen horvát polgári személyt gyilkoltak meg a szomszédos Donji Mosti településen, de Gornji Mosti is súlyos károkat is szenvedett. A háború alatt a három településről Donji, Srednji és Gornji Mostiról összesen 71 lakos esett el, vagy gyilkoltak meg, köztük a plébánost Viktor Müller atyát is. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 78 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
190 227 266 294 325 329 305 291 316 319 299 225 171 106 98 78

Nevezetességei[szerkesztés]

A település központjában álló kápolnája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]