Paljevine (Ivanska)
| Paljevine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Ivanska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43247 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 42″, k. h. 16° 48′ 38″45.828400°N 16.810700°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 42″, k. h. 16° 48′ 38″45.828400°N 16.810700°E | |
 | |
Paljevine falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 9, közúton 11 km-re délre, községközpontjától 5 km-re északra, Utiskani és Narta között fekszik. Északról teljesen egybeépült a Štefanje községhez tartozó Nartával. Két településrésze a nyugati Dolnja és a keleti Gornja Paljevina, mely már közvetlenül a Nartai tórendszer partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Paljevine csak a 19. század közepén lett önálló település, azelőtt Nartához tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1890-ben 215, 1910-ben 437 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 az óta önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 240 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 215 | 389 | 437 | 387 | 431 | 460 | 454 | 431 | 393 | 329 | 295 | 285 | 240 |
(1880-ig lakosságát Nartához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1936-ban épült a falu lakóinak kétkezi munkájával és adományaiból a Kolarevo Seloról Ivanska és a Nartáról Garešnica felé menő utak kereszteződésébe. Felszentelése 1936. június 14-én történt. Hosszúsága 5, szélessége 3 méter. Harangtornya a homlokzat felett áll benne egy haranggal. Oltárképe a Szentháromságot ábrázolja, mellette Szent Józsefet és Illés prófétát ábrázoló képek láthatók a kápolnában. Valamennyit az ivanskai Jure Mrazović festette.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 15..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ivanska község hivatalos oldala (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
