Gornji Borki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Borki
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségSzircs
Jogállás falu
Irányítószám 43500
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Borki (Horvátország)
Gornji Borki
Gornji Borki
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 17° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 17° 22′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Borki témájú médiaállományokat.

Gornji Borki falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Daruvártól légvonalban 12, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység területén, a Pakra-patak völgye feletti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek szerb anyanyelvű lakosságot. A 18. század közepén a daruvári és szircsi uradalmat daruvári Jankovich Antal Pozsega vármegye alispánja vásárolta meg. Az első katonai felmérés térképén Donji és Gornji Borki falvakat még az egységes „Dorf Borczi” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Borki” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Borki” néven 95 házzal, 551 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt.

1857-ben 149, 1910-ben 1.002 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, a háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. A horvát erők az Orkan-91 hadművelet második fázisában 1991. december 13. és 15. között foglalták vissza. A szerb lakosság nagy része elmenekült. 2001-ben a kihalt szomszédos Zaila falu területét is ide csatolták. 2011-ben már a falunak sem volt állandó lakossága.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
149 147 118 362 565 1.002 610 486 257 367 332 198 114 94 15 0

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu területén található a Turska kula (Török torony) nevű régészeti lelőhely, ahol a helyi lakosság egy ismeretlen eredetű erődítmény maradványait feltételezte.
  • A falu pravoszláv haranglába, melyet lakói egykor templom helyett építettek ma már elég instabil állapotban van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]