Križic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Križic
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségIvanska
Jogállás falu
Irányítószám 43231
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség198 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Križic (Horvátország)
Križic
Križic
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 46′ 15″, k. h. 16° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 15″, k. h. 16° 47′ 00″

Križic falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 15, közúton 19 km-re délre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Ivanska és Gornja Šušnjara között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is létezett, ezt bizonyítja középkori eredetű kápolnája is. A környező falvakhoz hasonlóan 1552-ben rombolta le a török. A mai falut a török kiűzése után a 17. század közepén katolikus horvát lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Krissicz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krisicz” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Krisicz” néven 50 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 237, 1910-ben 377 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 198 lakosa volt. Közösségi ház és tűzoltószerház is áll itt. A helyi fiatalok általában a falu sportpályáján gyűlnek össze.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
237 239 242 298 344 377 375 440 408 412 393 333 282 239 227 198

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a temetőben áll. Az egyhajós, 9 méter hosszú és 6 méter széles épületet a középkorban építették. A 16. században a török lerombolta, majd a 17. században barokk stílusban építették újjá. Középkori eredetét igazolja keleti tájolása, mivel félköríves apszisa a keleti, harangtornya a nyugati oldalon található. Az újjáépített kápolnát 1696-ban említi először Petar Stabarković egyházi vizitátor. 1699-ben változatlan volt az állapota. Az 1701-es vizitáció szerint ekkor már új famennyezete, oltára és szószéke is volt. Oltárán a megfeszített megváltó képe, a kereszt alatt a Szűzanyával és Szent János apostollal volt látható. 1729-ben már két mellékoltárát is említik, melyet közül a bal oldali Szent Tamás apostolnak, a jobb oldali Szent Bertalan apostolnak volt szentelve. Tornya fából épült. 1840-ben a mellékoltárok már Szent Fülöp és Szent András apostoloknak voltak szentelve. 1857-ben az épület új tornyot és tetőzetet kapott. Padozata téglából volt, melyet 1912-ben kerámia lapokra cseréltek. 1936-ban megépítették a mai harangtornyot, ezzel az épület elnyerte mai formáját.

Kultúra[szerkesztés]

A falu évente kétszer, tavasszal és ősszel üli meg a Szent Kereszt ünnepét a Križevót. ekkor ellátogatnak ide az innen elszármazottak is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]