Miljanovac
| Miljanovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Szircs |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43541 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 38″, k. h. 17° 13′ 12″45.527200°N 17.220000°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 38″, k. h. 17° 13′ 12″45.527200°N 17.220000°E | |
 | |
Miljanovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Daruvártól légvonalban 7, közúton 9 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re nyugatra, a Stupčanica és Karašovac-patakok völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek szerb anyanyelvű lakosságot. A 18. század közepén a daruvári és szircsi uradalmat daruvári Jankovich Antal Pozsega vármegye alispánja vásárolta meg. A 19. században birtokosai dunai svábokkal telepítették be. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Millenovacz” néven találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mijenovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Milyenovacz” néven 25 házzal és 187 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt.
1857-ben 145, 1910-ben 388 lakosa volt. A 19. század második felétől az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 49%-a szerb, 46%-a német, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, a háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 63%-a szerb, 22%-a horvát, 5%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. A horvát erők 1991. szeptember 29-én foglalták vissza. 2011-ben 160 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 145 | 144 | 228 | 292 | 396 | 388 | 479 | 608 | 506 | 523 | 543 | 517 | 439 | 402 | 206 | 160 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 428. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
