Srednji Mosti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Srednji Mosti
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségKapela
Jogállás falu
Irányítószám 43203
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 98 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Srednji Mosti (Horvátország)
Srednji Mosti
Srednji Mosti
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 03′ 20″, k. h. 16° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 20″, k. h. 16° 51′ 30″

Srednji Mosti falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 18, közúton 21 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északra, a Bilo-hegység területén, Donji Mostitól északnyugatra, a Komarnica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szredni Mosti” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszti (Szrednyi-)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszti (Szredni-)” néven 18 házzal, 101 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 173, 1910-ben 320 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1941. április 10-én nagycsütörtökön, a Független Horvát Állam kikiáltása után a Verőcéről bevonuló II. jugoszláv lovasezred katonái 11 fegyvertelen horvát polgári személyt gyilkoltak meg a szomszédos Donji Mosti településen, de Srednji Mosti is súlyos károkat is szenvedett. A háború alatt a három településről Donji, Srednji és Gornji Mostiról összesen 71 lakos esett el, vagy gyilkoltak meg, köztük a plébánost Viktor Müller atyát is. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 98 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
173 204 219 271 309 320 302 314 327 328 308 236 177 131 122 98

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]