Ivanovo Polje
| Ivanovo Polje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 170 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′, k. h. 17° 08′45.583333°N 17.133333°EKoordináták: é. sz. 45° 35′, k. h. 17° 08′45.583333°N 17.133333°E | |
 | |
Ivanovo Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 42, közúton 59 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 6, közúton 7 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Krivaja-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település üveghutaként a 19. század elején jött létre. Az üveghuta tulajdonosai többször változtak. Az üvegfúvó mesterek főként Csehországból érkeztek, de helyi lakosokat is foglalkoztattak. A hétköznapi használati tárgyakon kívül luxus darabokat is gyártottak itt, melyeket főként a Balkánon értékesítettek. A nemzetközi siker ellenére, melyet a budapesti milleniumi kiállításon 1896-ban ért el az üzem 1910-ben beszüntette működését.
A települést a második katonai felmérés térképén „Ivanovopolje (Johannisfeld)” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ivanovopolye” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ivanovopolye” néven 16 házzal, 118 lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 143, 1910-ben 440 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 36%-a horvát, 26%-a magyar, 17%-a német, 11%-a olasz anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 60%-a horvát, 21%-a szerb, 11%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 233 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 143 | 152 | 250 | 259 | 343 | 440 | 288 | 330 | 474 | 480 | 312 | 256 | 259 | 258 | 298 | 233 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Turski grad (Törökvár) régészeti lelőhely.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 266. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. szeptember 6..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az ivanovo poljei üvegkohó termékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2014. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
