Šimljana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šimljana
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBerek
Jogállás falu
Irányítószám 43232
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség101 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šimljana (Horvátország)
Šimljana
Šimljana
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 16° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 16° 49′ 20″

Šimljana falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 22, közúton 27 km-re délre, községközpontjától 6 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a Šimljana-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg már a középkorban is létezett, de régi neve nem ismert. Mai nevét a területén átfolyó patakról kapta. Egykor ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A térséget 1544-ben megszállta a török. A lakosság az ország biztonságosabb területeire menekült. A mintegy száz évnyi török uralom után az elhagyatott területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első telepesek 1690 körül érkeztek. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Simlijana” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Simlyana” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Simlyana” néven 47 házzal, 224 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 288, 1910-ben 326 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 101 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
288 306 320 351 349 326 323 364 383 386 356 244 220 169 124 101

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]