Šibovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šibovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségSzircs
Jogállás falu
Irányítószám 43500
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség214 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šibovac (Horvátország)
Šibovac
Šibovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 17° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 17° 11′ 50″

Šibovac (csehül: Šibovec) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.


Fekvése[szerkesztés]

Daruvártól légvonalban 3, közúton 6 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a Šibovac-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be szerb anyanyelvű lakosságot. A 18. század közepén a daruvári és szircsi uradalmat daruvári Jankovich Antal Pozsega vármegye alispánja vásárolta meg. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Schibovacz” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sibokovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sibovacz” néven 13 házzal és 87 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt.

1857-ben 133, 1910-ben 426 lakosa volt. A 19. század második felétől a 20. század elejéig az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 62%-a cseh, 37%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, a háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 45%-a cseh, 24%-a szerb, 10%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 214 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
133 231 295 374 402 426 454 498 445 463 478 452 351 324 241 214

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]