Veliki Miletinac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veliki Miletinac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállás falu
Irányítószám 43531
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 59 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veliki Miletinac (Horvátország)
Veliki Miletinac
Veliki Miletinac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 50″, k. h. 17° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 50″, k. h. 17° 20′ 00″

Veliki Miletinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 45, közúton 61 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban13, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység déli részén, az Ilova völgye feletti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 19. század végén és a 20. század elején keletkezett erdőirtással Bastaji északi határrészéből, amikor birtokosa a Jankovich család német, magyar, cseh és szlovén ajkú lakosságot telepített be ide a környező területek megművelésére. 1910-ben 226 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 43%-a német, 21%-a magyar, 18%-a cseh és 13%-a szlovén anyanyelvű volt. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott.

1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 56%-a horvát és 17%-a magyar nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. szeptember 23-án szerb fegyveresek hatoltak be a településre. A horvátok házait körülzárták és tüzet nyitottak rájuk, melynek következtében három polgári lakos életét vesztette. Két személyt magukkal hurcoltak Đulovacra, ahol öt napig kínozták őket. November 1-jén egy újabb polgári személyt hurcoltak el és végeztek ki. A horvát erők az Otkos-10 hadművelet keretében november 14-én szabadították fel a települést. A falunak 2011-ben 59 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 226 257 319 214 211 183 151 84 99 57 59

(1910-ig településrész, 1921-től önálló településként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelt római katolikus haranglába a 20. század elején készült. Két harang található benne. Az építmény olyan rossz állapotban van, hogy a helyiek attól tartanak, hogy egy harangozás alkalmával a harangok leesnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]