Sibenik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sibenik
A Szent Péter Pál pravoszláv templom
A Szent Péter Pál pravoszláv templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNagygordonya
Jogállás falu
Irányítószám 43270
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sibenik (Horvátország)
Sibenik
Sibenik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 50″, k. h. 17° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 50″, k. h. 17° 11′ 00″

Sibenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 28, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re északkeletre a Bilo-hegység egyik déli völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sibnik” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szibenik” néven szerepel.[1] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szibenik” néven 30 házzal, 8 katolikus és 175 ortodox vallású lakossal találjuk.[2]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 186, 1910-ben 417 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a szerb, 22%-a magyar, 3%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 75%-a szerb, 13%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 19 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
186 226 205 305 399 417 434 463 205 230 236 180 131 124 38 19

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1934-ben épült. A délszláv háború során súlyosan megrongálódott.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]