Šimljanica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šimljanica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBerek
Jogállás falu
Irányítószám 43232
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség120 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šimljanica (Horvátország)
Šimljanica
Šimljanica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 43′ 00″, k. h. 16° 51′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 00″, k. h. 16° 51′ 15″

Šimljanica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 20, közúton 26 km-re délre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a Šimljana-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A falutól keletre emelkedő hegyen a középkorban templom állt, melyet Szent Jakab apostol tiszteletére szenteltek. A térséget 1544-ben megszállta a török. A mintegy száz évnyi török uralom után az elhagyatott területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Šimljanica betelepítése a környező településeknél valamivel később kezdődött. Nevét arról a patakról kapta, amely mellett fekszik. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Simlyavicza” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Simlyanicza” néven 37 házzal, 224 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 237, 1910-ben 451 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 120 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
237 231 272 413 511 451 424 444 427 418 365 311 234 182 165 120

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]