Donji Sređani
| Donji Sređani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43506 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 139 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 56″, k. h. 17° 08′ 43″45.532100°N 17.145300°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 56″, k. h. 17° 08′ 43″45.532100°N 17.145300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Sređani témájú médiaállományokat. | |
Donji Sređani (1900-ig Sređani Srpski, csehül: Dolní Střežany) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 47, közúton 64 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 9, közúton 12 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Bela-patak mellékvize a Sražanica-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Vallachisch Szrediani” néven találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szregyani (Dolnyi)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szregyane (Dolni)” néven 24 házzal és 211 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 182, 1910-ben 429 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a cseh, 23%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a cseh, 11%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 183 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 182 | 252 | 256 | 362 | 393 | 429 | 475 | 451 | 460 | 451 | 427 | 378 | 319 | 270 | 228 | 183 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 658. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. szeptember 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2014. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
