Donji Sređani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donji Sređani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDežanovac
Jogállás falu
Irányítószám 43506
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség183 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Sređani (Horvátország)
Donji Sređani
Donji Sređani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 17° 08′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 17° 08′ 50″

Donji Sređani (1900-ig Sređani Srpski, csehül: Dolní Střežany) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 47, közúton 64 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 9, közúton 12 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Bela-patak mellékvize a Sražanica-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Vallachisch Szrediani” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szregyani (Dolnyi)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szregyane (Dolni)” néven 24 házzal és 211 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 182, 1910-ben 429 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a cseh, 23%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a cseh, 11%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 183 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
182 252 256 362 393 429 475 451 460 451 427 378 319 270 228 183

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]