Dautan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dautan
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNova Rača
Jogállásfalu
Irányítószám43272
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség245 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 53″, k. h. 16° 55′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 53″, k. h. 16° 55′ 36″
SablonWikidataSegítség

Dautan falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 10, közúton 12 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység déli lejtői alatti enyhén dombos síkságon, a Severinska-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dauthan” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dautan” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dauthan” néven 66 házzal, 384 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 450, 1910-ben 673 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 295 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
450 485 495 600 603 673 625 601 585 571 563 488 416 389 363 295

Nevezetességei[szerkesztés]

Egyetlen szakrális épülete a falu közepén álló kis Szent Flórián kápolna.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]