Dautan
| Dautan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nova Rača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43272 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 245 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 53″, k. h. 16° 55′ 36″45.831400°N 16.926700°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 53″, k. h. 16° 55′ 36″45.831400°N 16.926700°E | |
 | |
Dautan falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovár központjától légvonalban 10, közúton 12 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység déli lejtői alatti enyhén dombos síkságon, a Severinska-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dauthan” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dautan” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dauthan” néven 66 házzal, 384 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 450, 1910-ben 673 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 295 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 450 | 485 | 495 | 600 | 603 | 673 | 625 | 601 | 585 | 571 | 563 | 488 | 416 | 389 | 363 | 295 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyetlen szakrális épülete a falu közepén álló kis Szent Flórián kápolna.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 128. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 186. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 12..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
