Gornji Lipovčani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Lipovčani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállás falu
Irányítószám 43240
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 103 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Lipovčani (Horvátország)
Gornji Lipovčani
Gornji Lipovčani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 46′ 30″, k. h. 16° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 30″, k. h. 16° 31′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Lipovčani témájú médiaállományokat.

Gornji Lipovčani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 28, közúton 40 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északnyugatra, Mostari és Donji Lipovčani között fekszik. Házai szinte kivétel nélkül a kelet-nyugati irányú főutca mentén sorakoznak. Határának legnagyobb részét termőföldek, délen pedig erdők borítják, melyeken át a Česma-folyó vize ömlik, mely itt határfolyót képez Zágráb és Belovár-Bilogora megyék között.

Története[szerkesztés]

Lipovčanit a térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a két Lipovčani még együtt, „Dorf Lipovchany” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovchani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Lipovchani” néven 32 házzal, 79 katolikus és 89 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A lipovčani pravoszláv parókia anyakönyveit 1765-től 1948-ig vezették. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben és 1910-ben is 496 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Gornji Lipovčani lakosságát csak 1948 óta számlálják önállóan. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 73%-a horvát volt, a többiek identitása nem ismert. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
496 460 452 487 509 496 456 471 242 243 182 164 135 120 110 103

(1931-ig lakossághoz a mai Donji Lipovčani lakosságt is hozzászámították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Lipovčani Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a mai Donji Lipovčani központjában állt. A templom 18. században épült. A II. világháború idején az usztasák lerombolták, évtizedekig romokban állt. Maradványait a közelmúltban elbontották.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]