Sovari
| Sovari | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 41″, k. h. 16° 31′ 19″45.728000°N 16.522000°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 41″, k. h. 16° 31′ 19″45.728000°N 16.522000°E | |
 | |
Sovari falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 27, közúton 31 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délnyugatra, a Csázmát Ivanić-Graddal összekötő 43-as számú főúttól északra fekszik. Kicsi, egyutcás település a belterülettől északra fekvő zártkerttel.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szovari” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szovari” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „pagus”, azaz faluként ugyancsak „Szovari” néven 13 házzal, 90 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 111, 1910-ben 128 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 97 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 111 | 95 | 111 | 110 | 123 | 128 | 133 | 130 | 135 | 140 | 105 | 85 | 90 | 75 | 95 | 97 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu északi szélén az út mellett álló kis kápolnája jellegzetes fiatornyos toronysisakkal fedett harangtoronnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 656. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. február 24..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
