Berek (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berek
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBerek
Jogállás falu
Polgármester Mato Tonković (HDZ)
Irányítószám 43232
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség447 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berek (Horvátország)
Berek
Berek
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 30″, k. h. 16° 49′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 30″, k. h. 16° 49′ 50″
Berek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berek témájú médiaállományokat.

Berek falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 18, közúton 21 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Begovača, Berek, Gornja Garešnica, Kostanjevac, Krivaja, Novo Selo Garešničko, Oštri Zid, Podgarić, Potok, Ruškovac, Šimljana, Šimljanica és Šimljanik települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A község területe a középkorban nagyrészt Garics várának uradalmához tartozott. A vár a horvát feltételezések (Pavičić) szerint a 9. század végén, vagy a 10. század elején épült, ezt azonban semmilyen forrás nem támasztja alá. A 13. században jelentősen bővítették és megerősítették. A 12. és a 16. század között kiterjedt uradalom központja volt. Az írásos források alapján uradalmának határai délkeleten az Ilova-folyóig, keleten a Klokocevac-Pavlovac vonalig, északon a Česma-folyóig, nyugaton a Sredska és a Krivaja-patakok összefolyásától annak a mai Samarica melletti forrásáig, délen a Garić-patak forrásától a mai Dišniken át a Mogrovac-patak Ilovai torkolatáig terjedtek. Garics első írásos megemlítése „Garig” alakban II. István király 1163-ban kelt okleveléből származik, melyben a zágrábi püspökség birtokának határait írja le. A várat kifejezetten csak egy 1256-os forrás említi először „castrum Garig” néven. Birtokosai elég sűrűn változtak. Eredetileg a zágrábi püspökségé volt, majd királyi vár, Ákos Mikcs szlavón báné, Pécsi Pálé, azután ismét a királyé, a 15. században Tallóci Matkóé, de közben volt királynéi birtok is. Végül 1544-ben a zágrábi püspökségtől foglalta el a török, ezután nagyon lepusztult állapotba került.

A vár alatt a középkorban jelentős mezőváros is volt, melyet „Garyguasarhel”, azaz Garicsvásárhely néven említenek. Ennek megléte már 1256-ban bizonyos volt, amikor a vár közelében garicsi vendégnépeket (hospites) említenek. Feltehetően élénk kereskedelmi élet folyt itt. A vár alatt állt az 1295-ben alapított Szent Mária kolostor, mely az ország legrégebbi és legjelentősebb kolostorai közé tartozott. 1337-ben Garicsvásárhely mellett az „Wyuduor” (Újudvar) nevű birtok is feltűnik. Pavičić horvát történész Garicsvásárhelyt a mai Gornja Garešnica falu területére helyezi, mely valóban a vár közelében található. Mások a mai Podgarić települést tartják a középkori település utódjának. A zágrábi püspökség plébániáinak 1334-es leírásban megemlítik a település Szűz Mária tiszteletére szentelt („beate Virginis de Garig”) templomát is.

Berek neve a 16. század elején bukkan fel az írásos forrásokban. Neve a vízzel elöntött, mocsaras területet jelölő berek (berak) főnévből származik. Tekintettel arra, hogy település területére egyáltalán nem jellemző, hogy mocsaras lenne, így az elnevezés eredete a horvát értelmezés szerint ismeretlen. A berek főnév azonban a magyarban a folyók, patakok mellékét ellepő és sűrü bokrokból, tövisekből, vesszőkből álló cserjés erdőcske értelemben is használatos, ahová elrejtőzni lehet. Vízfolyás pedig több is található a település határában. Az első adatok néhány délnyugat felől betelepülő család érkezésére az 1550 körüli időszakból származnak. A 17. és a 18. században a folyamatos betelepülések következtében a lakosság száma jelentősen növekedett.

1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Berek” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Berek” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Berek” néven 76 házzal, 271 katolikus és 118 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 414, 1910-ben 535 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 447, a községnek összesen 1443 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
414 401 386 468 540 535 559 638 643 670 645 619 497 475 475 447

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája.
  • Garics várának tekintélyes romja a monoszlói-hegység északi lejtőin, Podgarić település felett található. A török 1544-ben foglalta el, amikor részben megsemmisült, részben romos állapotba került. A várnak megmaradt a lakó és az öregtornya és jól láthatók a várat övező árkok, valamint a kapuk és a híd helye is. A falakon belül, némi épületmaradványok alapfalai is megfigyelhetők.
  • A község területén állt egykor Garignica vára, melyet 1447-ben kezdett építeni Pekri Miklós fia László. 1456-ban Nagy Simon megostromolta, Vitovec János vicebán pedig visszafoglalta. Pontos helye ismeretlen.
  • Ugyancsak vidékén állott az 1447-től említett Nerjuk vára is, a décsei Roh család birtoka. Pontos helye ismeretlen.

Egyesületek[szerkesztés]

A község önkéntes tűzoltóegyletét a DVD Bereket 1990-ben alapították.

Sport[szerkesztés]

Az NK Tomislav Berek labdarúgóklubot 1932-ben alapították. Ezen a néven működött 1946-ig, amikor nevét Borac Berekre változtatták. 1991-ben visszakapta az eredeti nevét.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
  • Branko Nadilo: Védelmi építmények Monoszló (Moslavina) vidékén a „Građevinar” horvát építészeti folyóirat 56. évfolyamának (2004.) 10. számában. (horvátul)