Veliki Prokop
| Veliki Prokop | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Gerzence |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43233 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 01″, k. h. 16° 50′ 26″45.633600°N 16.840600°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 01″, k. h. 16° 50′ 26″45.633600°N 16.840600°E | |
 | |
Veliki Prokop falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 29, közúton 41 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északnyugatra a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 26-os számú főút mentén Gornja Garešnica és Veliki Pašijan között, a Garešnica-patak jobb partján fekszik. Nevének előtagját az egykor innen délre feküdt Mali Prokoptól való megkülönböztetésül kapta, ez a település azonban az 1960-as években megszűnt, miután lakossága elköltözött.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt. Erre utal a Crkvište nevű határrész elnevezése, mely név általában egykori templomos helyet jelöl. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált.
A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Prokop” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Prokop” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Prokop” néven 14 házzal, 89 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 165, 1910-ben 283 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 84%-a szerb, 9%-a magyar, 5%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 87%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 48 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 165 | 187 | 171 | 202 | 235 | 283 | 289 | 289 | 269 | 283 | 251 | 129 | 108 | 77 | 65 | 48 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 539. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 8..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
