Cremušina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cremušina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNagygordonya
Jogállás falu
Irányítószám 43270
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség1 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság145 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cremušina (Horvátország)
Cremušina
Cremušina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 15″, k. h. 17° 12′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 15″, k. h. 17° 12′ 15″

Cremušina falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 30, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, az azonos nevű patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai Cremušina a középkori Tallóc helyén keletkezett. A települést 1334-ben a Zágrábi egyházmegyéhez tartozó plébániák között említik „ecclesia beate Elyzabeth de Tholilouch” alakban.[2] A tallóci birtokot 1433-ban kapta adományul Luxemburgi Zsigmond királytól a raguzai származású Matkó és családja, akik ezután Tallóczinak neveztették magukat. 1435 és 1345 között ő töltötte be a szlavón bán tisztséget, 1436-tól pedig haláláig dalmát-horvát bán volt. A négy Tallóczi fivér halála után a birtokot gyermekeik már nem tudták megtartani. Valószínűleg Garai László nádor foglalta el tőlük, mert 1462-ben a birtokot már Garai László nádor özvegye, Alexandra tescheni hercegnő és fia Jób kezén találjuk. 1489-ben Mátyás király „Thallowcz” birtokot Lendvai Bánfi Miklósnak adta.[3] 1501-ben még megemlítik Mihály nevű plébánosát „Michael plelbanus de Tollocz” alakban.[2] A 16. század közepén foglalta el a török és ettől kezdve jelentősége megszűnt, helye mintegy száz évig pusztaság volt.

Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Chremussina” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czeremusina” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czeremusina” néven 38 házzal, 29 katolikus és 172 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 192, 1910-ben 359 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a szerb, 7%-a horvát, 3%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 1 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
192 225 166 284 359 359 348 387 262 288 279 245 140 83 3 1

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]